A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

ELNÖK az ülést berekeszti azzal, hogy a napirend hátralevő pontjait a BNB legközelebbi ülésén fogják letárgyalni. Tisztázat 1. A törvényhatósági bizottság 1945. május 16-i alakuló ülésén - miután dr. Csorba János polgármester és Jámbor Alajos alpolgármester előzőleg benyújtotta lemondását - Vas Zoltánt választották meg Budapest polgármesterévé, alpolgármesterekké pedig Bechtler Pé­tert, Kővágó Józsefet és dr. Morvay Endrét. A közgyűlésen Vas Zoltán tartott székfoglaló beszédet, majd a pártok képviseletében dr. Révész Mihály, Tildy Zoltán, Rajk László, Ko­vács Imre, a szakszervezetek képviseletében Kossá István szólalt fel. 2. Rajk Lászlót 1944 decemberében tartóztatták le, Sopronkőhidára, majd Német­országba hurcolták. 1945 májusában tért haza. 3. A Nemzeti Főtanács 1945. június 1-én Bán Antalt iparügyi miniszterré nevezte ki. 4. L. a 37. sz. dokumentum 215. oldalát. 5. A polgármester 1945. június 18-án adta ki a 221.938/1945-XI. sz. rendeletet a 32-esek szobra helyreállítása tárgyában. 6. A new yorki Magyar Jövő című lap fordult az akkor Londonban tartózkodó Ká­rolyi Mihályhoz abból az alkalomból, hogy hazahívták és megválasztották a budapesti tör­vényhatósági bizottság tagjává. (Korábban megválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlés bu­dapesti képviselőjévé is.) Ezt a nyilatkozatot közölte A mai nap 1945. június 4-i száma. A nyilatkozat többek között a következőket tartalmazta: „Amióta Budapest törvényhatósági bizottságába való hazahívásom hírét vettem, már nem érzem magamat többé emigránsnak. Rövidesen, sőt minden percben várom ennek a meghívásnak a megerősítését, de féllábbal és egész lélekkel máris otthon vagyok, hogy kivegyem részem az új demokratikus Magyar­ország felépítésének nehéz, de többé már fel nem tartóztatható és el nem gáncsolható kor­szakos munkájában." Üdvözölte a földreformot s elmondotta, hogy a nép kulturális és anyagi nívója emelését biztosító reformokat vár s reméli, hogy Magyarország munkájával kiérdemli a Szovjetunió barátságát és az angolszász hatalmak támogatását. Reményét fejezte ki, hogy az ország vezetése azok kezébe kerül, akik a demokratikus előrehaladás megalkuvás nélküli megbízható harcosai. Rámutatott: „Az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulása természetesen megszüntette a külföldi magyar tanácsok politikai feladatát: a demokratikus Magyarországért folyó harc vezetését." Felhívással fordult a külföldi magyarokhoz: anyagilag és erkölcsileg támogassák az új Magyarországot. 7. A BNB iratai között megtalálható a levéltervezet Károlyi Mihály meghívásáról. Károlyi Mihály 1946. május 9-én érkezett haza Magyarországra és a törvényhatósági bizott­ság 1946. május 15-i ülésén üdvözölte. (L. Források Budapest múltjából. IV. Budapest 1973. 271-274. oldal.) A BNB 1912/1945. sz. iratanyaga tartalmazza azt a levélszöveget, mely­ben a BNB üdvözli őt abból az alkalomból, hogy nyilatkozatáról tudomást szerzett. A levél megismétli a meghívást Budapest törvényhatósági bizottságába. Az iratokból kitűnően a le­velet 1945. június 15-én, majd 1945. július 7-én ismételten megküldötték a Külügyminiszté­riumba. 8. A kerületi választmányok létrehozására nem került sor. Feladatkörüket bizonyos fokig — főleg működésük első szakaszában — ellátták a kerületi nemzeti bizottságok. 9. Vas Zoltán a fennmaradt jegyzőkönyvek szerint két-három naponként tartott ügy­osztályvezetői értekezletet. 10. A polgármester a 4000/1945. M. E. sz. rendelet alapján 1945. június 30-án adta ki a Budapest területén hatályos újjáépítési közmunkarendeletet 770/1945. pm. sz. alatt és az ehhez fűzött 256.472/1945-XIV. sz. végrehajtási utasítást, 1945. július 14-én pedig az újjáépítési közmunkaszolgálat ellátására vonatkozó 257.000/1945—XTV. sz. szervezeti és szol­gálati utasítást. 11. A Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége 1945. május 23-án tartotta alakuló ülését. Az alakuló ülés előadója Nógrádi Sándor volt. Az elnökség tagjai sorába választották többi között Nógrádi Sándort, Révész Gézát, Tömpe Andrást, Úszta Gyulát és Vas Zoltánt. 12. Erről a pártközi értekezletről tudósít a Magyar Nemzet 1945. június 8-i számában megjelent „A mininszterelnökségen kell kérelmezni az ellenállásban való részvétel elisme­rését" című cikk. A Balogh államtitkárnál lezajlott értekezleten a pártok vezetőin kívül részt vettek: özv. Bajcsy-Zsilinszky Endréné, özv. Tartsay Vilmosné, Makay Miklós és Platthy Pál altábornagy. Az értekezleten megállapodtak, hogy a pártok küldötteiből és a honvédség képviselőiből 11 tagú bizottságot alakítanak, s ez fog dönteni a benyújtott kérelmek felett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom