A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
5. A Magyarok Világszövetsége ügyvezető alelnöke, Ács Tivadar, 1946. január 30-án a polgármesterhez intézett levelében a főváros támogatását kérte a világkongresszusnak a levél szerint 1946. augusztus 20-án történő - megrendezéséhez. A polgármester 1946. február 11-én 30 millió pengőt utalt ki e célra. (Polgm. ir. 221.042/1946—XI.) A kongresszus nem került megrendezésre. 6. Belügyminiszteri rendelet kiadására vonatkozó adatot nem sikerült felkutatni. A polgármester április folyamán rendszabályokat hozott a tífuszjárvány meggátlására: fertőtlenítő állomásokat állítottak fel a Szent János és Szent Margit kórházban, a polgármester felkérte a budapesti rendőrfőkapitányt, hogy a vidékről Budapestre érkezőket irányíttassa a fertőtlenítő állomásokra. Az Egészségügyi Tanács javaslata alapján a polgármester 1945. április 16-án 175.883/1945-X. sz. rendeletével kötelezte a házmegbízottakat, hogy a vidékről érkezőket azonnal jelentsék az illetékes tömborvosnál és az szükség esetén haladéktalanul intézkedjék fertőtlenítésükről, illetve elkülönítésükről. A rendelet előírta, hogy a fertőtlenítő állomások adjanak igazolást és a házmegbízottak csak ennek felmutatása mellett engedhették meg a házba való beköltözést. 1945 februárjában 11, márciusban 80, áprilisban 235, májusban 457, júniusban 112 kiütéses tífuszos megbetegedést jelentettek a fővárosban, ez a szám júliusban már 29-re csökkent, az egész évi megbetegedések száma az 1944. évi 53-mal szemben 937 volt. 1946-ra a járvány megszűnt, az orvosok összesen 52 beteget kezeltek. 1945-ben jelentős volt a hastífuszos és paratifuszos megbetegedések száma is: az 1944. évi 422-vel, illetve 13-maI szemben 1822, illetve 147, s ez a szám 1946-ban 506, illetve 17 volt. 7. Budapesten az új rendőrség első alakulatai jórészt önkéntes jelentkezőkből jöttek létre. A BNB alakuló ülésén kinevezte Budapest rendőrfőkapitányát. Az újonnan alakult rendőrség egyik alapvető problémája volt — a felszerelés hiányos volta mellett — az illetmények folyósításának rendezetlensége. 1945. március 2-án a főkapitány értesítette a BNB-ot, hogy a belügyminiszter szóban közölte vele, hogy „ ... a megalakult rendőrség a területileg illetékes önkormányzat rendőrségének tekintendő és mint ilyen pénzellátás szempontjából is az önkormányzat gondoskodási körébe tartozik..." A főkapitány ezért kérte a BNB-ot, hogy gondoskodjék négy millió pengőnek a rendelkezésre bocsátásáról. A BNB 1945. március 2-i ülésének 5. sz. határozata felkérte a polgármestert, hogy két millió pengőt utaljon ki a fenti célra. Az 1945. július 4-én kiadott 4350/1945. M. E. sz. rendelet (M. K. 1945. július 7.) kimondotta, hogy a magyar államrendőrség tagjait 1945. április 1-től ugyanolyan javadalmazásban kell részesíteni, mint a honvédséget, s az illetmények folyósításáról a belügyminiszter gondoskodik. 8. Az 1945. április 18-i ülés 13. sz. jegyzetében említett Pálffy József féle beadvány mellett megtalálható az itt hivatkozott tanúsítvány hiteles másolata. A Keresztény Demokrata Néppártnak a miniszterelnök által történt elismerése vitát váltott ki a minisztertanács április 18—19-i első budapesti ülésén is. (Szabadság. 1945. április 19.) A Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának május 11-i ülése elutasította a párt felvételét a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front tagjai sorába. (Szabadság. 1945. május 12.) 9. Az 1945. április 1-én kiadott 2/1945. sz. újjáépítési kormánybiztosi rendeletről van szó, amelyet a minisztertanács 1945. május 4-i ülése hatályon kívül helyezett és a belügyminisztert utasította új rendelettervezet készítésére. (Szabadság. 1945. május 5.) A minisztertanács június 15-én fogadta el a 4000/1945. M. E. sz. rendeletet, amely július 1-én lépett életbe és ezzel minden addigi közmunkarendelkezés hatályát vesztette. 10. Csorba János személyét néhány alkalommal bírálat is érte mindenekelőtt amiatt, hogy nem akceptálta minden esetben a BNB határozatait, illetve a kerületi nemzeti bizottságok javaslatait. 11. A fővárosi autonómia kérdésével részletesebben foglalkozik a „Források Budapest múltjából" című kiadvány IV. kötete. 12. A minisztertanács 1945. május 4-i ülése foglalkozott a belügyminiszter előterjesztése alapján a fővárosi alkalmazottak fizetésrendezésével. Miután az eredeti polgármesteri javaslat a fővárosi alkalmazottak számára magasabb fizetést kívánt biztosítani, mint a többi közhivatalnok fizetése, a minisztertanács ehhez nem járult hozzá. A polgármester által javasolt 100%-os drágasági pótlék kifizetését is csak akkor engedélyezte, ha azt az összes budapesti közhivatalnok megkaphatja. A belügyminiszteri előterjesztés leszögezte, hogy a fővárosi alkalmazottak fizetésrendezése elvileg a törvényhatósági bizottság jogkörébe tartozik, de az ebben az időben még nem működött. (Mt. Titk. Irattára, Mtj. 1945. május 4.) 13. Nincs adat arra, hogy a BNB a későbbiekben foglalkozott volna e kérdéssel A Magyar Művészeti Tanács feladatkörét és szervezetét a 10.210/1945. M. E. sz. rendelet (M. K. 1945. október 30.) szabályozta. A rendelet a Tanács tagjaiként ismerte el a BNB által korábban kinevezett személyeket. 14. A polgármester 1945. május 12-én adta ki a 255.825/1945-XIV. sz. rendeletet (F. K. 1945. május 15.).
