A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
KOSSÁ ISTVÁN intézkedést kér az imperialista rezsim szobraira vonatkozóan. ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a BNB felszólítja az Írók és az Üjságírók Szövetségét, valamint a Pedagógusok Szakszervezetét, tüntessék el a könyvtárakból a fasiszta könyveket -, a polgármestert, távolíttassa el az irredenta és ellenforradalmi emlékműveket. A titkárságot utasítja, utalja az illetékes szerv hatáskörébe az elhagyott könyvtárak feletti rendelkezést a BNB nevében. Az erre a célra illetékesnek talált szerv vegye zár alá az elhagyott könyvtárakat és szállíttassa el sürgősen egy központi helyre, ahonnan a közkönyvtárak részére az igénybevétel megtörténhet. [XXVII/17.-1945. BNB.] 13 ELNÖK az ülést bezárja. Tisztázat 1. A Szabad Nép 1945. április 20-i számának „Demokratikus egység" című vezércikke közölte a hírt, hogy a négy párt és a szakszervezetek megegyeztek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front vezetőszerve, a Vezérlő Bizottság létrehozásában (abban is, hogy a PDP ne kapjon képviseletet). 1945. április 21-én a Kis Üjság közölte Tildy Zoltánnak az FKP intézőbizottsági ülésén elhangzott erre vonatkozó bejelentését. Az április 27-i alakuló ülésről a Szabadság 1945. április 24-i számában jelent meg közlemény; az alakuló ülés elhalasztásáról a két munkáspárt összekötő bizottságának 1945. április 24-i ülésén hoztak határozatot. (P. I. Arch. 1/11.) L. még a Függelék III. 3., 6. és 7. sz. dokumentumát. 2. A XII. kerületi Nemzeti Bizottság 1945. március 11-én fogadta el az internálótábor felállítására vonatkozó javaslatot azzal, hogy annak felállítása a kerületi rendőrkapitányság feladata. 1945. április 11-én Sólyom László rendőrfőkapitány közölte a polgármesterrel, hogy az internálótábor megszervezése szabályellenesen történt a kerületi nemzeti bizottság elnökének irányítása alatt s működésében is szabálytalanságokat tapasztaltak, ezért a kerületi rendőrkapitány 1945. április 6-án a tábort feloszlatta. Az ügyben szereplő nemzeti bizottsági elnök megbízatását pártja visszavonta, Varga Endre elöljáró ügyével pedig a BNB által kiküldött pártközi bizottság foglalkozott, miután Varga Endre nem volt kinevezett elöljáró, s így fegyelmi eljárást nem lehetett lefolytatni vele szemben. Miután május második felében a polgármester kinevezte a kerület új elöljáróját, a BNB által kiküldött bizottság feltehetően nem folytatta az ügy vizsgálatát (legalábbis nem maradt fenn erre vonatkozó dokumentum). 3. L. az 1945. július 18-i ülés 5. sz. határozatát. 4. A kormány 1280/1945. M. E. sz. rendelete értelmében az órákat 1945. május 1-én 23 órakor egy órával előre kellett igazítani. A 10.090/1945. M. E. sz. rendelet november 1-ével a nyári időszámítást megszüntette és visszaállította a közép-európai időszámítást. 5. L. az 1945. április 18-i ülés 6. sz. határozatát. 6. L. a 28. sz. dokumentum 93. oldalát, az 1945. augusztus 13-i ülés 2. sz. határozatát. 7. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületét és a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületét 1945. február 26-án a fasiszta szervezetekről szóló 529/1945. M. E. sz. rendelet alapján feloszlatták. 8. L. az 1945. június 13-i ülés 4. sz. határozatát. A szabad pályán működő értelmiségi foglalkozásúak és a hatósági jogosítvánnyal rendelkezők igazolásáról a kormány 1146/1945. M. E. sz. rendelete intézkedett, amelyet 1945. június 16-án az ezt kiegészítő és módosító 3140/1945. M. E. sz. rendelet követett. A polgármester ennek alapján 1945. július 7-én a 295.300/1945-XV. sz. rendeletben szabályozta az iparűzők igazolását. 9. L. az 1945. május 14-i ülés 12. sz. határozatát. 10. L. az 1945. június 13-Í ülés 6. sz. határozatát. 11. A polgármesteri IX. és XV. ügyosztály a megfelelő rendelkezéseket kiadta. (523/ 1945-XV.) 9 A Budapesti Nemzeti Bizottság 119
