A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
pártok falragaszait, röpcéduláit stb. kinyomtatni csak a miniszterelnökség satjóosztályának, illetve az általa kijelölt hatóságnak vagy személynek az engedélye alapján lehet. Megjegyezzük, hogy az 1945. április 19-én kiadott 659/1945. M. E. sz. körrendelet (M. K. 1945. máj. 6.) már másként intézkedett: „A 390/1945. M. E. sz. rendelet 1. § első bekezdésében foglalt előzetes ellenőrzés végrehajtását a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült demokratikus pártok és az egyházak sajtótermékei, nyomtatványai, kiadványai tekintetében hatályon kívül helyezem, mert annak a jövőben való esetleges végrehajtása sértené a demokrácia elvét. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok mindennemű politikai sajtótermékei, kiadványai, falragaszai, röpcédulái, - továbbá az egyházak hitbuzgalmi vonatkozású sajtótermékei, nyomtatványai, kiadványai a magyar hatóságok részéről előzetes ellenőrzés alá nem esnek. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok központi vezetősége, - valamint az egyházak az általuk kiadott nyomtatványokért az Ellenőrző Bizottsággal szemben közvetlenül felelősek." L. még a 31. sz. dokumentum 128. oldalát. 16. Tudomásunk szerint a NPP-nak nem indult második lapja, sőt a papírhiánnyal összefüggésben később a Szabad Szó is beszüntette néhány napra a megjelenését. L. a 35. sz. dokumentum 185—186. oldalát. 17. L. ezzel összefüggésben a 31. sz. dokumentum 128. oldalát. 18. A polgm. I. ü. o. 1381/1945. sz. rendelet mellékleteként megtalálható az Igazoló Bizottságok Titkársága 1946. április 15-i kimutatásában 46.541 jogerősen befejezett ügyről van szó, s ennek megoszlása a következő: igazolt 41.060, feddésben részesült 1977, áthelyezésre ítélt 359, előléptetésből 1-5 évre kizárt 1201, vezető állásra alkalmatlan 423, kényszernyugdíjazásra ítélt 326. állásvesztésre ítélt 1084, Népügyészség elé utalva 111 fő. 19. L. az 1945. április 25-i ülés 12. sz. és az 1945. május 14-i ülés 12. sz. határozatát. 20. L. az 1945. április 25-i ülés 11. sz. és az 1945. június 13-i ülés 4. sz. határozatát. 21. L. az 1945. április 25-i ülés 3. sz. és az 1945. július 18-i ülés 5. sz. határozatát. 22. L. az 1945. április 25-i ülés 4. sz. határozatát. 23. A Szabadság 1945. április 3-i számában a következő hír jelent meg: „A Filmipari Munkások Szabad Szakszervezete megalakult és első közgyűlését április 6-án tartja." A Szabadság 1945. április 10-i száma szerint a Magyar Filmipari Munkások Szabad Szakszervezete a megelőző napokban alakult meg s március 30-án a Szakszervezeti Tanács elismerte. A szervezet élén 17-es intézőbizottság állott, elnöke Zákonyi Sándor, alelnökei Farkas József és dr. Beszedits István, főtitkára Radó István. A lap április 11-i számában megjelent hír szerint a Magyar Művészek Szabad Szervezetének filmosztálya elhatározta a Magyar Filmipari Munkások Szabad Szakszervezetébe való belépését. Az újjáépítési pótlékra vonatkozóan 1945. április 16-án a Magyar Filmipari Rt. értesítette a BNB-ot, hogy csupán 1945. április 14-én értesültek a BNB határozatáról, mert a Magyar Művészek Szabadszervezete Filmosztálya erről a filmszínházakat nem értesítette. A levélben leszögezik, hogy a Filmosztályt nem ismerik el a szakma érdekképviseleti szerveként, az egyedüli, a Szakszervezeti Tanács által elismert szerv a Magyar Filmipari Munkások Szakszervezete. Hangsúlyozva, hogy a filmszínházak bevételei az újabb terhet nem bírják el, azt javasolták, hogy a határozat lépjen életbe április 14-től, de ne a jegyenként fizetendő 50 fillérekkel, illetve 1 pengőkkel, hanem felajánlják az összbevétel 8%-át. Ezzel kapcsolatban hangzott el Kossá István előterjesztése. A döntést az 1945. április 25-i ülés 9. sz. határozata tartalmazza. 24. Az iparügyi miniszter a volt Budapesti Mérnöki Kamara helyiségeit a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének kiutalta. (Polgm. ir. 176.236/1945.-X. MMTSZSZ 1945. április 30-i levele.) 25. A BNB 1945. április 21-én körlevélben közölte a kerületi nemzeti bizottságokkal a határozatot, melyben kimondották, hogy minden bizottság három tagból álljon, melyek közül egy legyen a kerületi nemzeti bizottság tagja, a másik kettő a kerületi nemzeti bizottság által kiküldött párttag. A körlevél előírta, hogy a panaszbizottságok állandóan tartsanak ügyeletet, de a bizottságok összehívása csak bizonyos számú ügy összegyűlése után szükséges. 26. A javaslat további sorsára vonatkozóan nem sikerült adatokat találni.
