A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

dánya, melyből kitűnik, hogy a résztvevők a szervezet további fenntartása mellett foglaltak állást, s kimondották, hogy a pártoknál el kell járni abban az irányban, hogy az megkapja a legteljesebb erkölcsi támogatást. 3. A Reggel 1945. április 16-i számában jelent meg dr. Vásáry István pénzügyminiszter nyilatkozata, amely a következőket tartalmazta: „A kormány a kényszerkölcsön eszközéhez fog nyúlni és lehet, hogy ezt a tervet összekapcsolja a bankjegyek küszöbön álló kicserélésé­vel ... Lehetséges, hogy a bankjegyek kicserélésével egyidőben megtörténik a kicserélésre bemutatott címletérték leszállítása is. A kormány azonban semmi esetre sem akar semmiféle ortodox értelemben vett devalvációt keresztülvinni és a cserénél előálló különbözetet köt­vény vagy takarékbetét formájában javára írja a bemutatónak." A miniszter a bankjegyek kicserélésével kapcsolatban megjegyezte, hogy erre feltétlenül szükség van, mert csak így lehet megakadályozni annak a több milliárdos összegnek a visszaszivárgását, amelyet a né­metek és a nyilasok a bankok és az intézmények pénztáraiból elvittek. 1945. június 13-án adta ki a kormány a 4250/1945. M. E. sz. rendeletet a felszaba­dulás előtti kelettel kibocsátott 1000 pengős címletű bankjegyek letétbehelyezéséről. Ezek el­lenértékének kifizetése a későbbiekben fokozatosan megtörtént. 1945. december 18-án került kiadásra a kormány 12.000/1945. M. E. sz. rendelete a bankjegyek egyes címleteinek bé­lyegjeggyel való megjelöléséről. Eszerint 1946. január 1-től csak a bélyegjeggyel ellátott 1000, 10.000 és 100.000 pengős címletű bankjegyek számítottak törvényes fizetési eszköznek. A bélyegjegy ára a felsorolt címletekkel való fizetés esetén a címletérték háromszorosát tette ki. 4. A Szabad Nép 1945. április 17-i számában közölt hírről van szó, mely szerint a budai Pálffy-laktanyában elszállásolt 5000 hazatérő szovjet nő és gyermek élelmezéséhez üstöket és evőeszközöket kértek Morvay alpolgármestertől, aki arra hivatkozott, hogy nem tud adni, mert nincs. A lap a következő nap közölte, hogy az MKP IV. kerületi szervezete gyűjtés útján megszerezte a szükséges dolgokat és eljuttatta a Pálffy-laktanyába s beszámolt arról is, hogy az eset kapcsán Morvay elleni tüntetés zajlott le. 5. 1945. május 22-én jelent meg a polgármester 221.424/1945-XI. sz. rendelete, mely közölte, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre holttestét május 26-án ravatalozzák fel az Országház kupolacsarnoka előterében, s hogy a temetési szertartás május 27-én lesz a Kossuth Lajos téren. Május 26-án a ravatalon koszorút helyezett el a nemzetgyűlés és a kormány elnöke, s az FKP nevében Tildy Zoltán. Május 27-én a gyászszertartás 10 órakor kezdődött. Beszédet mondott Dalnoki Miklós Béla miniszterelnök, Tildy Zoltán (FKP), G. M. Puskin, a Szov­jetunió követe, Szakasits Árpád (SZDP), Kállai Gyula (MKP), Kovács Imre (NPP), Supka Géza (PDP), Csaplár Péter (Szakszervezeti Tanács), Kiss Sándor (MADISZ) és B. Szabó István. A gyászszertartás után a koporsót Tarpára vitték, s itt temették el Bajcsy-Zsilinszky Endrét 1945. május 28-án. A sírnál Tildy Zoltán és B. Szabó István beszélt. 6. Tóth László dr. (1920) jogász. 1945-től az NPP tagja, a párt városházi szervezetének vezetőségi tagja; a BNB titkára. 1947-től székesfővárosi tanácsjegyző. - Vállalati jogász. 7. Az operaházi díszelőadást Magyarország felszabadítása és a kormány Budapestre érkezése alkalmából rendezték. Az ünnepségen megjelent Vorosilov tábornagy, a kormány tagjai, nemzetgyűlési képviselők, hatóságok és hivatalok vezetői, a Vörös Hadsereg tisztjei és katonái stb. Csorba János polgármester tartott ünnepi beszédet, majd ünnepi műsor kö­vetkezett az Operaház művészei tolmácsolásában. (Szabadság 1945. április 23.) 8. A polgármester 1946. február 15-én 222.593/1945-XI. szám alatt pályázati hirdet­ményt tett közzé Martinovics Ignác és hat társa emlékművének megalkotására (F. K. 1946. március 16.). A beküldött pályaműveket a bírálóbizottság 1947. januárjában bírálta el. 9. A polgármester 1945. április 30-án adta ki a 86.482/1945-VII. sz. rendeletet a földreform megünnepléséről a székesfőváros iskoláiban, az ünnepély megtartásának időpont­jául a május 15-június 15 közti időszakot jelölve meg. 1945. április 23-án került kiadásra a kormány 1390/1945. M. E. sz. rendelete a nem­zeti, - felszabadulási és munka ünnepe napjának meghirdetése tárgyában, mely március 15-ét nemzeti ünneppé, április 4-ét a felszabadulás ünnepévé és május 1-ét a munka ünnepévé nyilvánította. (M. K. 1945. május 1.) L. még ezzel összefüggésben az 1945. április 25-i ülés 5. sz. határozatát. 10. A központi ünnepséget a Szabadság-téri emlékműnél tartották. Az emlékmű le­leplezésére a frontról tért vissza Malinovszkij marsall, a 2. ukrán hadsereg parancsnoka. Az ünnepségen részt vettek a pártok képviselői, a miniszterelnök vezetésével a kormány több tagja, a BNB képviseletében Oltványi Imre, Ries István, Supka Géza, Tildy Zoltán, a főváros képviseletében Csorba János polgármester és Morvay Endre alpolgármester. Malinovszkij marsall tartott rövid ünnepi beszédet, majd a szovjet tüzérség egy fiatal harcosa és a bu­dapesti harcokban részt vett tiszt szólalt fel. Ezt követte az emlékmű megkoszorúzása, majd

Next

/
Oldalképek
Tartalom