A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

teszi alkalmassá a mérnökök összefogására. (BNB 1945. március 20-i levele a MMTSZSZhez. BNB iktatatlan ir. 1945. március) A szakszervezet 1945. március 23-i válasza kifejtette, hogy a BNB 1945. február 10-én a szakszervezetet bízta meg a Budapesti Mérnöki Kamara teendőinek ellátásával a törvényes szabályozásig. E megbízás alapján tettek 1945. március 18-án jelentést a BNB-nak, amelyben kérték a kamara vezetőségének felfüggesztését és a mérnökök igazolására bizottság kiküldését. Kifejtették, hogy szükségtelennek tartják az öttagú bizottság kiküldését és a Mérnöki Kamara bármily formában történő feltámasztását. A szakszervezet nem csupán a munkáspárti mérnököket és technikusokat kívánja egyesíteni, hanem a polgári pártokhoz tartozó és a pártonkívüli demokratikus szellemű műszaki értelmiséget is. Ennek megfelelően az intézőbizottságba a 4-4 munkáspárti és a 3 pártonkívüli mellé meghívták a másik 3 párt l-l képviselőjét is. Az NPP és a PDP képviselői aktívan részt is vesznek a munkában, az FKP azonban azt javasolta az intézőbizottságnak, hogy abban az FKP 5, a PDP 4, az MKP és az SZDP 3-3 és az NPP 1 taggal legyen képviselve. A levélben beszámoltak eddigi tevékenységükről s terveikről, s közlik, hogy a Szakszervezeti Tanács által is elismert szakszervezet elnöke Fischer József, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, titkára Zentai Béla, a IV. ker. NB és a Fővárosi Közmunkáik Tanácsa tagja. Ismételten kérték a mérnöki igazoló bizottság kiküldését s javasolták, hogy a BNB bízza meg a szakszervezetet - az Egészségügyi, illetve a Művészeti Tanács mintájára létesítendő - Műszaki Tanács szervezésére vonatkozó javaslat elkészítésével. 2. A HM-nek a légierők részére lefoglalt helyiségekről volt szó, mellyel kapcsolatban beadvánnyal fordultak a BNB-hoz. (BNB iktatatlan ir. 1945. március) 3. A Magyar Rádió megbízott vezetője - Ortutay Gyula - 1945. március 9-én nyújtott be kérelmet a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz. Erre vonatkozik a BNB határozata. (BNB iktatatlan ir. 1945. március) Ortutay Gyula, mint a Magyar Rádió, a Magyar Távirati Iroda és társvállalatainak megbízott vezetője már 1945. február 10-én emlékiratot juttatott el a kormányhoz, melyben beszámolt eddigi munkájáról és a további munkára vonatkozó elképzeléseiről. Ebből kitűnően a polgármestertől 1945. január 20-án, a BNB-tól 1945. január 25-én kapott megbízást a munka megindítására. Ugyanezen a napon jelentést küldött a BNB-nak is a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Országos Tudósító (utóbbi az MTI fővárosi megfelelője) működéséről. Az MTI ebben az időben a rádió-figyelőszolgálat útján szerezte be híranyagát s azt rendszeresen eljuttatta az ebben az időben egyetlen budapesti napilaphoz, a Szabadsághoz. A Magyar Rádió működését 1945. május 1-én kezdte meg. 4. A XIII. ker. Nemzeti Bizottság 1945. január 28-i alakuló ülésén bízta meg az elöljáróság vezetésével Kálmán Jánost „mint az arra legmegfelelőbb személyt, aki a felszabadulás után amúgyis azonnal kezébe vette az irányítást." A Bizottság 1945. február 12-i ülésén Kálmán János beszámolt a polgármesternél tett látogatásáról s arról, hogy a polgármester nem ismerte el a kerület elöljárójának. Csorba János polgármester 1945. február 9-én kiadta 104/1945-1. sz. rendeletét, amelyben közölte, hogy „korábban kiadott polgármesteri rendeletek értelmében a székesfővárosnál való alkalmazás és elbocsátás ügye kizárólag a polgármester hatáskörébe tartozik." (BFL ir. 5/1945.) Csorba János rendelete kiváltotta a demokratikus közvélemény tiltakozását. „A kinevezések és elbocsátások ügyében tág teret, rendkívül tág teret kell biztosítani a demokratikus népi erők kezdeményezésének. Itt kell szerephez juttatni a népi erők ellenőrző, figyelő és kezdeményező szervét, a nemzeti bizottságot, méghozzá nemcsak a központi, hanem a kerületi bizottságokat is." (Szabadság, 1945. február 22.) A XIII. ker. NB február 18-i ülésén a polgármesterrel szemben ismételten megerősítették egyhagúan Kálmán Jánost tisztségében és ezt az álláspontjukat közölték a polgármesterrel. (BNB iktatatlan ir. 1945. március) A polgármester a BNB 1945. április 11-i ülésén bejelentette, hogy Kálmán Jánost 1945. február 15-ével, visszamenő hatállyal megerősítette elöljárói tisztségében. (L. a 27. sz. dokumentum ... oldalát.) 5. E napirendi ponthoz — feltehetően a polgármestertől eredően — előterjesztés készült. Ez - utalva az 1930. és 1934. évi törvényekre, amelyek szerint a törvényhatósági bizottságnak hivatali állásuknál fogva tagjai voltak a polgármester, az alpolgármesterek, az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész, az ügyosztályokat vezető tanácsnokok, a tiszti főorvos és a statisztikai hivatal igazgatója - kérte, hogy a BNB hozzon határozatot arra vonatkozóan, hogy a felsoroltak részt vegyenek-e az újjáalakítandó törvényhatósági bizottságban, miután a törvényhatósági bizottság ez idő szerinti alkotmányát a BNB határozatai alkotják. (BNB iktatatlan ir. 1945. március) A törvényhatósági bizottsági választások tárgyában kiadott 7460/1945. M. E. sz. rendelet (M. K. 1945. szeptember 1.) a Budapest fővárosi törvényhatósági bizottság tanácskozási joggal rendelkező tagjaiként az I. alatt felsoroltakat, valamint a tiszti főügyészt és a fővárosi statisztikai hivatal vezetőjét határozta meg. L. még az 1945. március 28-i ülés 7. sz. határozatát.