A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
zete*' címen működött és német szolgálatban volt VI. Andrássy út 124. szám alatt levő házának a szakszervezetük részére kiutalására vonatkozólag - helyt adott. XIX17.-1945. BNB. A Budapesti Nemzeti Bizottság a Magyar Házfelügyelők és Segédházfelügyelők Szabadszervezete kérelmét olyképpen fogadja el, hogy utasítja a házfelügyelők ötös bizottságát, hogy leigazolásuk miatt a Nemzeti Bizottság ötös bizottságánál jelentkezzenek. Ennek megtörténte után jogosítva lesznek a további igazolásokat lefolytatni. Elrendeli, hogy az igazolások befejezésével csak olyan egyén lehet házfelügyelő vagy segédházfelügyelő, aki leigazoltatott s kötelezi a háztulajdonosokat, hogy azokat a házfelügyelőket és segédházfelügyelőket, akik igazolást nem nyertek, azonnali hatállyal bocsássák el. 5 Fogalmazvány 1. A bizottságba az NPP Farkas Ferencet és Kovács Imrét, az SZDP Propper Sándort, a Szakszervezeti Tanács Németh Árpádot és Kanizsa Józsefet delegálta. (BNB iktatatlan ir. 1945. március) 2. Sólyom László rendőrfőkapitány 1945. február 28-án levélben fordult a BNB-hez és közölte, hogy a polgármester még Buda teljes felszabadulása előtt megbízott egy személyt a budai rendőrség megszervezésével, akiről ő február 23-ig nem is tudott. Buda teljes felszabadulása után a megalakult Budai Nemzeti Bizottság dr. Csikkel József rendőrtanácsost bízta meg a budai rendőrség vezetésével, akit ebben a megbízásában, mint főkapitány megerősített. A polgármester megbízottá azonban nem volt hajlandó lemondani és önkényesen továbbra is intézkedett. Sólyom László a BNB támogatását kérte dr. Csikkel megérő-* sítéséhez és egyben erre kérte a kerületi nemzeti bizottságokat azzal a kitétellel, hogy az egyes kerületi kapitányságok vezetőjének az illetékes nemzeti bizottság által kijelölt személy tekintendő. (BNB iktatatlan ir. 1945. március) 3. A határozat ugyancsak Sólyom László kezdeményezésére született meg. Március 5-én közölte a BNB-vel, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint a különböző fogolytáborokban sok rendőrségi alkalmazott van, akik az ellenállási mozgalmat segítették, illetve a fasiszta rendszerrel semmiféle közösséget nem vállaltak. Kérte a BNB-t, legyen segítségére ezek kiszabadításában. Sólyom László március 10-én köszönettel nyugtázta a határozatot. (BNB iktatatlan ir. 1945. március) A BNB határozata alapján kiküldött hármas bizottság működéséről Kiss Károly is megemlékezik visszaemlékezéseiben és hozzáteszi, hogy a rendőrök kiszabadításához Zamercev tábornoktól, Budapest katonai parancsnokától is támogatást kaptak. (Nincs megállás. Budapest, Kossuth Kiadó, 1974. 365-366. old.) 4. A megkeresés a rendőrfőkapitánytól érkezett, aki bejelentette, hogy egyszeri bejelentési kötelezettséget rendel el. A vallás rovatra azért volt szükség, mert az egyházi adókj akkor még az érvényben levő rendeletek szerint közadók módjára behajthatók voltak és a bejelentőhivatal köteles volt az egyházaknak felvilágosítást adni. (BNB iktatatlan ir. 1945. március) 5. A határozat a szakszervezet március 3-i beadványa alapján született. A beadványban közölték megalakulásukat és hogy azt a Szakszervezeti Tanács tudomásul vette. Ezen túlmenően azt kérték a BNB-tól, hogy a szakszervezet ötös bizottságát hatalmazza fel az igazolási eljárás lefolytatására. (BNB iktatatlan ir. 1945. március) Az igazoló bizottságot a BNB 236/a szám alatt küldte ki az öt koalíciós párt és a szakszervezet egy-egy képviselőjéből. A polgármester 143.451/1945.-IX. sz. rendeletével életbe léptette a BNB határozatát.
