A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

FÜGGELÉK III.

Amint a központi hatalom egységbe fogta a falvakat és a városokat, hogy új államot szervezzen a régi helyén, a nemzeti bizottságok hatáskörét oly módon szabályozta, hogy csupán kezdeményező és ellenőrző szervek legyenek. Többször helytelenítettük ezt a felfogást, mert tudtuk, hogy a nagy történelmi átalakulás forradalmi jelenségei a nemzet életcsztönének egészséges megnyilatkozásai és e megnyilatkozásokat nem visszaszorítani, hanem építő politikai erővé kell formálni. A magyarságnak most adódott először alkalma arra, hogy megvalósítsa azt a tár­sadalmi, gazdasági és politikai rendet: a demokráciát, amely a legméltóbb az em­berhez. A felszabadulás nagy élményét nem szabad, de nem is ajánlatos megrend­szabályozni, a változást a régi törvények közé szorítani; forradalom zajlik itt, ne­mes, vértelen forradalom, amelyből a magyar demokrácia bontakozik ki. E tör­ténelmi folyamatban a nemzeti bizottságok, mint jogforrások, mint nagyjelentőségű törvényhozó szervek szerepeltek és állapítsuk meg, hogy nagyon jól megállották a helyüket, kitűnően működtek. A kormány az ideiglenes nemzetgyűlés megbízásából ideiglenes jelleggel ke­rült az ország élére és ezért - vagy másért - bizonyos féltékenységgel figyelte a nemzeti bizottságok, elsősorban a Budapesti Nemzeti Bizottság munkáját. Súrlódá­sok keletkeztek és a nemzeti bizottságok sok esetben deferálni voltak kényte­lenek. A központi kormányzatnak nem volt helyes a felfogása a nemzeti bizott­ságokról, az élet minden területét szabályozó régi törvények helyébe nehezen jöt­tek az új törvények, illetve rendeletek, csak a legfontosabb közfunkciók biztosítá­sát láthatták el, az élet sok terén a régi törvények érvényesültek és ez minden­képpen akadályozta és még ma is akadályozza a demokratikus átalakulást. A nem­zeti bizottságok segíthettek volna azzal, ha szabályozóan beleszólnak az átala­kulásba, rendezik a vitás kérdéseket, kisegítik a központi kormányzatot s ha ez megtörténik, akkor ma sokkal előbbre volna a demokrácia és sokkal kisebb ereje volna a reakciónak. Most, amikor az Országos Nemzeti Bizottság megalakult, már olyan stádium­ban van az új állam fejlődése, hogy minden érdekünk az ideiglenesség felszámo­lását követeli. Helyre kell állítani nemzetközi kapcsolatainkat, elő kell készülnünk a békekötésre, szükséges tehát, hogy a magyar nép széles rétegeit felölelő nemzeti kormány vegye át az ideiglenes nemzeti kormány helyét. A stabilizálódás, ületve a legalizálódás állapotában van a demokrácia. Felvetődik a kérdés: mi szükség van akkor az Országos Nemzeti Bizottságra? A demokrácia sikere a pártok együttműködésével biztosítható. A pártok együttműködése: a kormányzati munka alapja és előfeltétele. Ezt az együttmű­ködést a választások után is fenn akarjuk tartani és az Országos Nemzeti Bizott­sággal demonstráljuk. A gyakorlatban az ellenőrzés, a kezdeményezés legyen az Országos Nemzeti Bizottság feladata. A pártok programját egyeztetni, a demokrá­cia programját meghirdetni és megvalósítani. Nagy, átfogó tervvel rendezni az or­szág dolgait. Kezdeményezéseivel járjon elöl, buzdítson, serkentsen lankadatlanul, híven munkálkodjék, dolgozzék az országért és ellenőrizze az egész életet. Demok­ráciánk fejlődésében aggasztó jelenségek is kiütköznek. A dolgozó nép helyzeté­vel nincs arányban a könnyen keresőknek, a pénz kiváltságosainak magatartása. A közélet tisztasága sem megnyugtató mindenütt, sok közhivatalban is régi a szel­lem, némelyikből a reakció áporodott levegője csapja meg az embert. Vigyázzunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom