A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
FÜGGELÉK III.
ket rendelt ki, a műkincsek megőrzése céljából a műgyűjtemények, valamint a Nemzeti Múzeum élére is megfelelő embereket állított s minden hozzáforduló kérdésben intézkedett azért, hogy Pesten rend legyen, az emberek visszatérjenek a mindennapi élethez, hogy azután megkezdhesse az élet a maga munkáját, hogy megindulhasson az újjáéledés. De a Budapesti Nemzeti Bizottság nem állt meg a közigazgatási intézkedéseknél, amelyeknek betetőzése volt a törvényhatósági bizottság megszervezése, majd pedig az ideiglenes nemzetgyűlés kiegészítése, hanem kulturális téren is megkezdte alkotó munkáját. Felállították a Művészeti Tanácsot. Gondoskodott a színházi élet megindításáról, kijelölte a budapesti színházak igazgatóit, éspedig mind elsőrendű, demokratikusan gondolkozó művészembereket. Csak művészeti érdem lehetett jogcím színháznyitási engedély elnyerésére! Kimondotta, hogy az összes mozgószínház-engedélyek megszűntek és a mozgószínházak engedélyeit a pártoknak, szakszervezeteknek és azoknak az egyedületeknek adja ki, amelyeknek a működése biztosíték lesz arra, hogy ezek az intézmények a demokratikus, népi Magyarország érdekét szolgálják majd. Életre galvanizálta a reakciós rendszer részéről teljesen tönkretett magyar sportot is. Kiküldött albizottsága útján megalkotta a Nemzeti Sportbizottságot, szerencsés kézzel válogatva Össze annak tagjait, akik rövid pár hét alatt megszervezték a sportéletet és megindították a sportot. Ez az intézmény annyira bevált, hogy a közoktatásügyi minisztérium nemcsak hogy fenn akarja tartani, de önkormányzatot ad neki. Vezetőt állított a Rádió élére, a posta élére, a Nemzeti Bank, a Pénzintézeti Központ újjászervezésére és irányítására. Nem is lehet ilyen rövid cikk keretében felsorolni azokat az intézkedéseket, amelyeket a Budapesti Nemzeti Bizottság teljesen magárahagyva végzett úgy, hogy amidőn az ideiglenes nemzeti kormány áttette a székhelyét Budapestre, itt már megindult az élet, sőt az élelmezési kormánybiztos hallatlanul lelkes és eredményes munkája nyomán átesett Budapest az élelmezési nehézségek első periódusán. Jött azután Buda felszabadulása. Budán a viszonyok még nehezebbek, azt mondhatnók: kétségbeejtőbbek voltak. A német banditák és magyar társaik felrobbantották a hidakat. Leírhatatlan nehézségekkel járt a Budával való érintkezés, a Nemzeti Bizottság azonban nem ismert akadályokat. Felállította Budán a polgármesteri hivatal budai kirendeltségét; élére gyakorlott közigazgatási embereket állított. Megszervezte Budán is a rendőrséget. Majd pedig, amidőn a közlekedés lehetővé vált, ismét egyesült Buda és Pest. A Budapesti Nemzeti Bizottság derekas munkát végzett s amikor a közigazgatás megszervezésével, a törvényhatósági bizottság megalakulásával szervező munkáját befejezte, átalakult politikai testületté, amelynek feladata az ellenőrzés és a fejlődés érdekében új gondolatok és eszmék felvetése, annak részben a kormány, részben pedig a törvényhatóság útján való megvalósítása. Még egy dologról kell különösen megemlékeznünk, amelyben a Budapesti Nemzeti Bizottság vezető szerepet vitt és ez: a fasizmus elleni küzdelem, éspedig elsősorban az igazoltatásokkal. Pest csak január közepén, Buda február közepén szabadult fel, mégis Budapesten kezdődtek meg az igazoltatások, éspedig nemcsak a köztisztviselők igazoltatása, hanem a magánvállalatok tisztviselőié is. A Budapesti Nemzeti Bizottság volt az, amely a magántisztviselők igazoltatására vonatkozó rendelettervezetet eljuttatta a kormányhoz s ennek alapján azonnal megkezd-
