A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

FÜGGELÉK III.

4. A nemzeti bizottságok jogês hatásköre a. működésük első fázisában. b.. működésük második fázisában. Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt képviselőiből, valamint a Polgári Demokrata Párt és a szakszervezetek kiküldötteiből áll. Az egyes pártok és a szakszervezetek három-három, bármikor visszahívható és esetenkint is helyettesíthető tagot küldenek ki. Minden bizottság tagjai sorából választ egy elnököt és egy titkárt. A bizottság adminisztrációját lebonyolító titkárságot az így választott titkár szervezi meg, amennyiben titkárságra a helyi viszonyok tekintetbe vételével egyáltalán szükség van. A bizottság tagjai fizetést nem kapnak; a titkárságban, amennyiben a bizottság megfelelő anyagi alapról tud gondoskodni (esetleg a helyi közigazgatási hatóság vezetőjének közreműködésével), fizetett tisztviselők is működhetnek. A nemzeti bizottságok rendszerint hetenkint egyszer ülnek össze.

d Az ülésekre tanácskozási joggal esetenkint meghívható a helyi közigazgatás vezetője, a helyi rendészeti hatóság vezetője, a helyi közigazgatási egység ügyésze. A nemzeti bizottságok üléseinek jegyzőkönyvét haladéktalanul felterjesztik a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Vezérlő bizottságához.e a. A nemzeti bizottságok feladata működésük első fázisában, hogy a normál is-/

7 élet megindulását, a jogrendet, a személyi és vagyonbiztonságot minden eszközzel létrehozzák; - az ipar, a kereskedelem és minden más közérdekű tevékenység működését a hatáskörükbe tartozó közigazgatási egységben mielőbb megindítsák. Ebből a célból kizárólag ideiglenes jellegű helyi, sőt országos közigazgatási rendelkezéseket is hozhatnak. (Lásd 14/1945. M. E. számú rendelet 3. és 6. bekezdés.) b. Amint a nemzeti bizottságok segítségével és közreműködésével a helyi önkormányzatok és közigazgatási hatóságok működésüket megkezdték, és az országos közigazgatási hatóságok helyi kirendeltségei újból létrejöttek, a nemzeti bizottságok többé közigazgatási jellegű tevékenységet vagy törvényhozási jellegű működést nem fejtenek ki. Rendeletet többé nem adnak ki, mint politikai szervek, csak határozatokat hoznak. Nem hatóságok. A határozatoknak formai szankciójuk nincs. A nemzeti bizottságok határozatait mégsem lehet meddő jegyzőkönyvi anyagnak tekintetni, mert közvetett szankciójuk van. Ti. a határozatokat következetesen figyelmen kívül hagyó közigazgatási szervet (tisztviselőt) vagy kormányzati szervet (tisztviselőt) a nemzeti bizottságok a demokratikus közvéleményen, illetőleg a demokratikus pártokon keresztül, az e pártok képviselőiből alakult megyei, városi önkormányzatok, esetleg a Nemzetgyűlés segítségével elmozdíttatják helyéről.-