A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

FÜGGELÉK III.

szervezete a nemzeti bizottság megalakítása után kezdi meg működését, nemzeti bizottsági tagjait utólagosan küldi ki. Azokban a nemzeti bizottságokban, amelyekben a 14/1945. M. E. sz. ren­delet hatályba lépésének idején (1945. évi január hó 4. napján) a szabad szak­szervezet is képviselve van, a szabad szakszervezeti szövetség helyi szervezete által beküldött 2 taggal továbbra is képviselve marad. A politikai párt (szakszer­vezet) az általa beküldött tagot bármikor visszahívhatja és helyette más tagot küldhet ki. A nemzeti bizottság kiküldött tagjai önmaguk közül elnököt választanak ki. A nemzeti bizottságot az elnök hívja össze. Az összehívás bármelyik bizott­sági tag indítványára kötelező. A nemzeti bizottság határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség ese­tén az elnök szavazata dönt. A nemzeti bizottság a felsorolt demokratikus politi­kai pártok szövetségének politikai szerve. Ezen minőségből kifolyólag egyrészt az új demokratikus Magyarország újjáépítésénél politikai tanácsadói feladatot vé­gez, másfelől támogatja a kormányzásra és közigazgatásra hivatott hatóságokat, fi gyelemmel kíséri a közéletet és az illetékes szakminiszterhez javaslatot tehet és véleményét nyilváníthatja minden olyan kérdésben, amelynek megoldását a demok­ratikus rend megvalósítása érdekében kívánatosnak tartja, az időközi változások alapulvételével felhívja a kormányzat figyelmét a szükségesnek mutatkozó rende­let és törvény kiegészítésekre, módosításokra, kezdeményezi és irányítja a társadal­mi mozgalmakat (Nemzeti Segély, gyermekmentési mozgalom, stb.). A nemzeti bizottság a demokratikus rend megvalósítása érdekében kívána­tosnak tartott indítványait az indokok tüzetes kifejtése (esetleg rendelettervezet melléklése) mellett az illetékes minisztereknek küldi meg. A nemzeti bizottság nem közigazgatási szerv és így a közigazgatásba nem il­leszthető be. Ehhez képest a nemzeti bizottságok hatósági jogkört nem gyakorol­nak. Közalkalmazottak kinevezésére, felfüggesztésére, felmentésére, elbocsátására joguk nincs. Közigazgatási engedélyt (lapengedély, moziengedély, iparengedély, rá­dió vevő készülék tartására szóló engedély stb.) ki nem adhatnak, vagy el nem vonhatnak. Az állami végrehajtó hatalom szünetelő szervei működésének megindításá­val és az önkormányzati szervek megalakításával a nemzeti bizottságok közigaz­gatási tevékenysége befejezést nyer. A nemzeti bizottságnak ama tagjai, aki a jelen rendeletben meghatározott te­vékenységi kört akármilyen irányban túllépik, különösképpen a kormány vagy az önkormányzati hatóság hatáskörébe tartozó kérdésben határozatot hoznak, to­vábbá a fennálló törvények és rendeletek végrehajtását akadályozzák, a fennálló törvények szerinti következményekkel felelnek. (Btk. 172. §. 1921. III. t. c.) A kormány az ilyen cselekményt elkövető, vagy hatáskörét túllépő nemzeti bizottsági tag visszahívására és új bizottsági tag kiküldésére hívhatja fel a vissza­hívandó tagot beküldő politikai pártot. E felhívás kibocsátásával a kifogásolt nem­zeti bizottsági tag bizottsági tagsága azonnal megszűnik. 1 Pm. Lt. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. NB. ir. 138/1945. Másolat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom