A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

FÜGGELÉK III.

teles elől, abban az esetben a nemzeti bizottságnak jogában áll - de csak ebben az esetben - még a néphez is apellálni. 2 Az MKP és az SZDP határozatai 1944-1948. Kossuth Könyvkiadó 1967. 616-618. old. 1. A rendelettervezetet részletesen ismerteti Rákosi Sándor-Szabó Bálint: A pártok ál­lásfoglalása a nemzeti bizottságok kérdésében 1945 elején. (Adalékok.) PK 1967. 1. sz. 74­100. old. 2. A március 19-i értekezletről jegyzőkönyv nem készült, határozatot sem fogadtak el. Az itt közölt feljegyzést Marosán György, az SZDP budapesti vezetőségének Debrecenbe küldött megbízottja készítette. 4. 1945. március 28. Nemzeti bizottság A mai napon változott formában ül össze a Budapesti Nemzeti Bizottság. Taglétszáma lecsökken: az egyes pártok és a szakszervezet három-három taggal fogják képviseltetni magukat. A létszámcsökkentés indokolt, hiszen a Bizottság munkájának egy részét átvállalja a rövidesen összeülő törvényhatóság. Városunk a közlekedés, az adminisztráció és a politikai élet szálaival szorosabban kapcsolódik immár az ország testéhez. Néhány nap múlva az ideiglenes nemzetgyűlésben is képviselve leszünk. A húsvéthétfői nagygyűlés minden bizonnyal megerősíti a pár­tok által választott száznyolc képviselő megbízatását. Lesz tehát törvényhatóságunk és nemzetgyűlési képviseletünk. Naponta új dunántúli városok szerepelnek a Vörös Hadsereg győzelmi jelentésében. A háború zaja eltávolodik városunktól és a kormánynak is bizonyára egyre több kedve tá­mad Pestre jönni. Rendeződnek a dolgok - gondolja a pesti polgár. A nagy rendezésbe azt is bele igyekszik csempészni a reakció, hogy az üyen „rendkívüli intézményekre", mint a Nemzeti Bizottság immár semmi szükség. Van törvényhatóság és nemzet­gyűlés, lesz kormány Budapesten: a Nemzeti Bizottság elvégezte feladatát, mehet. Így gondolkoznak azok, akiknek elég, sőt sok is a demokrácia mai vívmányaiból. Akiknek elég jó már Budapest élelmiszerellátása, hiszen sok pénzért mindent le­het kapni. Akik részvétlenül nézik, hogy a népbíráskodás hogy akadozik egy rossz rendelet korlátai között. Akiket kielégít az igazolóbizottságok működése, hiszen megmaradhattak állásukban. A valóság azonban az, hogy a Nemzeti Bizottság és általában demokratikus kormányzószerveink nem feladataik végén, hanem elején tartanak. Az első fel­adatok sem voltak csekélyek. Amikor a fasiszta pusztítás nyomán önálló állami lé­tünk is kérdésessé vált, egyedül a nemzeti bizottságok jelentették az új demokrati­kus magyar állami élet kezdeteit. Ezeken a bizottságokon keresztül született meg 21 A Budapesti Nemzeti Bizottság 311

Next

/
Oldalképek
Tartalom