A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

FÜGGELÉK I.

Sürgette az igazolóbizottságok munkájának megindítását. Határidőt kell szabni, ameddig az igazolásnak meg kell történnie mindenhol, nemcsak a Városházán. A nyilasokat, a reakciósokat munkaszázadokba kell vinni és közmunkákra használni. Kemény demokratikus rendre van szükség. A Szociáldemokrata Párt részéről dr. Ries István magáévá tette Gerő Ernő felszólalását. Általános a panasz, hogy a régi rendszer emberei a helyükön ülnek s ugyanolyan pökhendiek és szemtelenek, mint a nyilas uralom alatt, ott van Kádas államtitkár az iparügyben, Kádár Levente is - aki Baky László helyett ment el főispáni beiktatásokra - jelentkezett Budán. A Szociáldemokrata Párt álláspontja szerint is a legfontosabb az igazolás kérdése. Érintkezésbe kellett volna már lépni a debreceni kormánnyal, hogy az összes közhivatalok élére bizalmi testületet állítson az egyes pártokból az igazolás lefolytatására. Darvas József, a Nemzeti Parasztpárt részéről rámutatott arra, hogy amit a Vörös Hadsereg felszabadító harcával nyertünk, azt a reakció elleni harcban elveszíthetjük. Pártja nevében elfogadta a Kommunista és Szociáldemokrata Párt által előterjesztetteket. A reakció uralma nem március 19-én, hanem 1919-ben kezdődött. A visszahúzódó nyilasok mögött egyre nagyobb veszély kezd lenni a „szürke reakció", amely csendesen végzi szabotáló munkáját. Felhívta a többi demokratikus pártot, hogy a legélesebben vegye fel a harcot ez ellen a szürke reakció ellen. Nem lehet felmenteni a népellenes bűnösség vádja alól azokat a reakciósokat, akik esetleg az utolsó egy-két esztendőben látszólag németellenes politikát folytattak. Javasolta, hogy felelős pozíciót ne tölthessen be az országban az, aki a legutóbbi húsz év alatt bármit is cselekedett a nép ellen. Bechtler Péter és Jámbor Alajos alpolgármesterek felszólalásai után Tildy Zoltán elnök magáévá tette azt a felfogást, hogy mindazok, akiknek nyilas érzelmük nyüvánvaló, felfüggesztessenek állásuktól, de megmaradjon a joguk a későbbi igazoló eljárásra. Indítványozta, hogy az ideiglenes igazoló eljárások egy héten belül meginduljanak és két héten belül lefolytassanak. Ries István dr. is magáévá tette a javaslatot és kérte, hogy az ideiglenes igazolást terjesszék ki más hivatalokra és magánvállalatokra is. Az alpolgármester indítványát a bizottság elfogadta. Ezután Farkas Ferenc, a Nemzeti Bizottság főtitkára felszólalásában rámutatott arra, hogy a kerületi nemzeti bizottságok jogkör nélkül kezdték meg működésüket. Indítványozta, hogy a kerületi nemzeti bizottságok csak a kerület szűkebb ügyeire vonatkozólag hozzanak határozatokat, különben javaslataikat küldjék el a Nemzeti Bizottság főtitkárához. Bechtler alpolgármester röviden kitért a felfüggesztett tisztviselők ügyére és indítványozta, hogy a felfüggesztett tisztviselők igazolásukig fizetést ne kapjanak. Ezután Muhoray Elemér

2 kérte, hogy a szakszervezetek képviseleteit küldjék be az igazoló bizottságokba. Kossá István a kormányhoz intézendő átirat ügyében szólalt fel és említést tett arról, hogy a kormánynak minél hamarabb Budapestre kellene jönnie, hogy a főváros nehézségein könnyítsen. Nagy Ferenc, aki a pártok küldöttségét vezette Debrecenbe az ideiglenes kormányhoz, kijelentette, hogy a miniszterelnök azt a határozott választ adta, hogy március 15-ike előtt néhány nappal a kormány átteszi székhelyét Budapestre. Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Bizottság dönt arról, hogy a Függetlenségi Front