A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

FÜGGELÉK I.

érdemesek vagyunk a szabad életre. Tömörítsünk össze minden tisztességes erőt, dolgozzunk keményen a bizalom légkörének megteremtésén, mert csak egy ilyen légkörben építhetjük újjá ezt az országot. Ennek a szép és őszinte összefogásnak jelét látom az építő-energiákat egybefogó Budapesti Nemzeti Bizottság megalakításában. Javaslom, hogy a bizottság mai első üléséről köszöntse Sztálin marsallt, a hatalmas szovjet nép bölcs és nagy vezetőjét, a dicsőséges felszabadító Vörös Hadsereget és köszöntse teljes bizalommal, együttérzéssel és várakozással a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlést és az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Tildy Zoltán után a Magyar Kommunista Párt részéről Vas Zoltán, a párt központi bizottságának megbízottja részletesen ismertette a párt felfogását a mostani helyzetről és az Ideiglenes Nemzetgyűlés eddigi munkáját, valamint a már felszabadított területek gazdasági, kulturális és szociális helyzetét. Bechtler Péter a Szociáldemokrata Párt részéről szólalt fel és örömét fejezte ki afölött, hogy a főváros valamennyi demokratikus pártjával a Szociáldemokrata Párt együttműködhet a demokratikus Magyarország felépítésén. Darvas József, a Nemzeti Parasztpárt, Nagy Ferenc a Független Kisgazdapárt és a Paraszt-szövetség nevében üdvözölte a megalakuló Nemzeti Bizottságot. A Budapesti Nemzeti Bizottság ezután azonnali hatállyal dr. Csorba János, volt országgyűlési képviselőt Budapest polgármesterévé kinevezte. Az új polgármester nyomban hozzálátott, hogy a főváros adminisztrációját újjászervezze. Szabadság, 1945. január 24. - Megalakult a Budapesti Nemzeti Bizottság 1. Hiteles adatok szerint az alakuló ülés 1945. január 21-én zajlott le. 2. 1945. január 27. A Budapesti Nemzeti Bizottság szombati ülését Vas Zoltán, a Kommunista Párt központi vezetőségének megbízottja nyitotta meg. Varga Béla a Független Kisgazdapárt társelnöke kért és kapott napirend előtti felszólalásra engedélyt. Az orosz katona - mondotta Varga Béla - követve hős hadvezérének, Sztálin marsallnak parancsát, ezer és ezer kilométerekről jött a Duna-Tisza völgyébe, hogy felszabadítson egy szegény, elnyomott, meggyalázott népet, a magyar népet, a germán iga jármából. Ezek az orosz katonák itt estek el Budapest házai között, a házak árkádai alatt és a pincékben lefolytatott harcokban. Azt hiszem, minden magyar ember nevében beszélek, amikor azt indítványozom, hogy a Budapesten, valamint az egész ország területén elesett orosz katonákat tekintsük nemzeti hősöknek, gyűjtsük közös sírba, a lehető leggyorsabban jelöljük meg a sírjukat ideiglenes emlékművel és később a maradandó emlékműre a viszonyok konszolidálódása után hirdessünk pályázatot.