A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
Úgy látja, hogy még mindig nem késő ezt megcsinálni és jó volna, ha az Országos Nemzeti Bizottság megalakulásáig arra is gondolnánk, hogy az Országos Nemzeti Bizottságnak mi legyen a hatásköre. Vájjon hozhat-e olyan döntéseket és határozatokat, amelyek pótolják mindazokat a hiányokat és mulasztásokat, amelyeket - elismeri, hogy technikai és egyéb nehézségek miatt - a demokrácia jogalkotás terén még nem tudott behozni. De szükséges volna, hogy a Nemzeti Bizottságnak necsak a szervezetét építenék ki, vagy határoznák meg, hanem megoldanák a Nemzeti Bizottság jogi konstrukcióját is. Ügy emlékezik, hogy egy alkalommal Beér tiszti főügyész úr egy rendelet-félét tárt elő, amelyben éppen erről lett volna szó, csak arra nem emlékezik, hogy ezt a BNB letárgyalta-e és elfogadta volna-e. (Felkiáltások: Nem!) Talán fel kellene kérni a tisztifőügyész urat, illetőleg egy jogászt arra, hogy dolgozza ki az Országos Nemzeti Bizottságnak a jogi és politikai vonatkozásait is, necsak a szervezeti szabályzat készíttessék el arra az időre, mert különben megint súrlódások lesznek a kormány és az Országos Nemzeti Bizottság között. Ha az Országos Nemzeti Bizottság azzal a célkitűzéssel alakul meg, ahogyan gondoljuk, akkor feltétlenül a demokratikus átalakulás legfőbb ellenőrző szerve lenne, s bizonyosan súrlódásokra kerül majd a sor a kormánnyal, mert a kormány féltékeny lesz arra, hogy egy másik, egy ellenkormány alakul ezzel az Országos Nemzeti Bizottsággal. Tehát fontosnak tartja, hogy az Országos Nemzeti Bizottság szervezeti szabályzata mellé az Országos Nemzeti Bizottság politikai és jogi vonatkozásait is megtárgyaljuk és már a kész tervvel lehessen állani majd a kerületi és vármegyei nemzeti bizottságokból összeülő plénum elé. ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság elhatározza: ünnepélyes keretek között kell megalakítani az Országos Nemzeti Bizottságot és meg kell teremteni az egybegyűlt nemzeti bizottságok közösségének az alkotmányát is. [XXXV j2.-1945. BNB.] 8 ELNÖK bejelenti, hogy e célból 1945. évi augusztus hó 21-én délután 4 órára az Üj Városházán a Nemzeti Bizottság tanácstermébe összehívták a pártközi értekezletet. Intézkedés történt, hogy a bizottságok működését szabályozó tervezetet szintén letárgyalhassa a pártközi értekezlet. Még talán ugyanarra a hétre összehívhatok lesznek a budapesti kerületi nemzeti bizottságok, a Pest megyeiek, a közéleti kiválóságok és megtörténik az Országos Nemzeti Bizottság megválasztása. ELNÖK felkéri Farkas Ferenc bizottsági tagot, ismertesse a napirend következő pontját a m a g y a r-r omán kulturális kapcsolato król. FARKAS FERENC előadja, hogy mint köztudomású, az összeomlás után Románia részéről történt először baráti közeledés Magyarország felé. Groza Péter miniszterelnök több beszédében utalt arra, hogy elérkezettnek látja az időt a magyar-román barátság kimélyítésére. A közelmúltban Bukarestben járt és tapasztalta, hogy a román-magyar barátság gyakorlatilag is előbbre jutott már egy lépéssel, amennyiben a román-magyar kulturális társaság is megalakult. A román közélet kiválóságai foglalnak benne helyet. Félhivatalos jelleggel megalakult 15* 217
