A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
Szerkesztői tájékoztató
sem vett részt. Ez az egymás mellett élés nem volt sokáig harmonikus. Feltehetően a kerületi nemzeti bizottságok elleni panaszok indították a BNB-t arra, hogy február 10-én a főtitkár az ötös bizottság döntésére hivatkozva közölte a kerületekkel, hogy a jövőben csak mint „politikai véleményező testületek működhetnek". 15 Ezt az álláspontot Farkas Ferenc főtitkár a BNB február 26-i plenáris ülésén megismételte azzal, hogy: „a kerületi nemzeti bizottságok jogkör nélkül kezdték meg működésüket". Indítványozta, hogy a kerületi nemzeti bizottságok csak a kerület szűkebb ügyeire vonatkozóan hozzanak határozatokat, különben javaslataikat küldjék el a Budapesti Nemzeti Bizottság főtitkárához. 16 A BNB határozata élénk tiltakozást váltott ki a kerületi nemzeti bizottságokból, de a BNB csak részben változtatott álláspontján. A BNB a kerületi nemzeti bizottságokkal történő foglalkozásra külön közigazgatási osztályt állított fel, amelynek titkára február 21-én jelentéstételre, összekötő titkárok kijelölésére szólította fel a kerületi nemzeti bizottságokat. Egyúttal bejelenete, hogy az együttműködés javítására a BNB úgynevezett kerületközi értekezleteket fog összehívni a közös kérdések megvitatására. 17 A felhívás első pontja, a jegyzőkönyvek és határozatok beküldése a BNB-hez - nem következetesen ugyan - megvalósult, az összekötő titkárok kijelölésének és működésének nincs nyoma, a kerületközi értekezletek közül is csak mindössze az 1945. március 3-án megtartottról van közvetett adatunk. 18 Terveztek későbbre is kerületközi ülést, például a nemzeti bizottságok konstitúció tervezetének megvitatására, 19 de adataink szerint ez is elmaradt. A kerületi nemzeti bizottságok szinte állandóan ostromolták a BNB-t javaslataikkal, határozataikkal, különösen gyakran hiányolták az együttműködést, a megoldatlan hatásköri kérdések tisztázását. Jellemző, hogy 1946-ban az igen aktív budai kerületi nemzeti bizottságok rendszeresen tartottak kerületközi ülést, amelyek közül egynek a jegyzőkönyvét közöljük. A BNB és a kerületi nemzeti bizottságok kapcsolatának, a kerületek jog- és hatáskörének tisztázására nem került sor, a korábban említett és a Függelékben közreadott tervezetek kísérletet tettek ezek megfogalmazására, de végül papíron maradtak. A kerületi nemzeti bizottságok, mint testületek szívósabbnak bizonyultak a BNB-nél. Közrejátszott ebben az a tény is, hogy míg a fővárosi törvényhatósági bizottság megalakult, a kerületekben semmiféle testületi vezetés nem volt és nem volt a pártoknak sem rendszeresen működő összekötő testülete. A nemzeti bizottságok ezen a szinten a koalíció - beleértve a PDP-t, a szakszervezeteket is fenntartó szerveinek bizonyultak és működésük nem elsősorban hozott határozataik jelentőségében, hanem jórészt ebben a körülményben vált maradandóvá. (A kerületi nemzeti bizottságok jelentős része egészen 1949 januárjáig - amikor az ONB kimondta az ország valamennyi nemzeti bizottságának feloszlását és sor került a Függetlenségi Népfront megalakítására - ülésezett.) 15. L. az 1945. febr. 7-i ülés jegyzőkönyvének 3. sz. jegyzetét. 16. Függelék I. 4. sz. irat. 268. old. 17. L. az 1945. febr. 7-i ülés jegyzőkönyvének 3. sz. jegyzetét. 18. Bp. VIII. ker. NB. 1945. március 6-i ülés jegyzőkönyve. 19. BNB iktatatlan ir. 1945. június.
