A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
Ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy ha az egyetemen valóban demokratikus szellemet akarnak bevezetni, akkor nem elég, ha az egyetemi tanári kart igazolási eljárásnak vetik alá, viszont a hallgatóságot, a különböző szélsőjobboldali szervezetekben résztvevő és tevékenykedő tagjaival, érintetlenül meghagyják. Maguk a demokratikus egyetemi hallgatók igazolási tervezetet juttattak el a Nemzeti Bizottsághoz, amely szerint az egyetemi hallgatókat olyan egyetemi hallgatók igazolnák, akik az ellenállási mozgalomban résztvettek. Ez a tervezet így nem fogadható el. Ha az egyetemi tanárokkal szemben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ők nem igazolhatják magukat, akkor a hallgatók esetében ugyanezt az elvet kell követni. De egyébként is sokezer egyetemi hallgatóról van szó, akiknek az egyénenkinti igazolása évekig tartana, ami az egyetemen a komoly munkát megakasztaná. Azonban azt az elvi álláspontot javasolja, hogy akik valamilyen jobboldali, vagy fasiszta szervezetnek, illetőleg a nyilaskeresztes pártnak a tagjai voltak vagy funkciót végeztek az illető egyesületben, azokat feltétlenül igazolás alá kell vonni. Megvan a mód arra, hogy a diákegyesületek funkcionáriusainak névjegyzékét megszerezzék. Amennyiben valaki tényleg résztvett a fasiszta métely terjesztésében, úgy annak nincs helye az egyetemen. Felhívja a figyelmet azokra az egyetemi hallgatókra, akik most Németországból visszajönnek és akiket az egyetem minden igazolás nélkül nemcsak visszafogad, hanem a félévüket is be akarja számítani. Ezzel kapcsolatban javasolja, hogy azzal az egyetemi hallgatóval szemben, aki Németországból visszatért, az egyetem arra az álláspontra helyezkedjék, hogy nem tagja az egyetemnek, újból kérnie kell felvételét és a felvétel során bírálandó el, hogy az illető az elhurcoláskor milyen magatartást tanúsított, szenvedő alany volt-e, vagy tevőleges résztvevő? ELNÖK a maga részéről is hozzájárul, hogy a Németországból hazatérőket igazoló eljárás alá vonják. A többi hallgató igazolása céljából fel lehetne állítani két-három igazolóbizottságot és akik ellen gyanú merül fel, hogy valamilyen szélsőjobboldali szervezetnek vagy a nyilaskeresztes pártnak funkcionáriusai voltak, vagy abban tevékenyen résztvettek, azokat szintén igazolás alá kellene vonni. SIPOS GYULA szóváteszi, hogy a Magyar Diákok Szabadság Frontja 10 amely az egyetemi ifjúságnak széles körű és minden egyetemre kiterjedő összefogása volt - javaslatot dolgozott ki, amely szerint az összes egyetemi hallgatók igazolási eljárás alá vonandók. Ezt meg is indokolja azzal, hogy az egyetemi hallgatók száma jelenleg nem olyan nagy, hogy az eljárást ne lehetne lefolytatni. A tervezet hangsúlyozza, hogy a Magyar Diákok Szabadság Frontja az igazolást el tudná végezni, mert a javaslat szerint az igazolóbizottság tagjai nemcsak a Szabadság Front tagjai közül kerülnének ki, hanem ők alkotnák az igazolóbizottság felső fokát és ők erősítenék meg a megalakuló igazolóbizottságokat. Arra kéri a BNB-t, foglalkozzék a beadvánnyal. BEÉR JÁNOS tisztifőügyész igazat ad Széli Jenő bizottsági tagnak, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell és abban az egyetemi hallgatóság részére is biztosítani kell a beleszólást, azonban nem abban a keretben, ahogyan azt a beadvány tárgyalja. A kérdést előzetesen az egyetemi tanáccsal is le kell tárgyalni. Javasolja, hogy a BNB bízzon meg két tagot ennek a kérdésnek az azonnali előkészítésével, akik lépjenek érintkezésbe az egyetemi tanáccsal és az egyetemi hallgatóság képviselőivel és közösen hozzanak létre javaslatot.
