A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
a Vörös Hadsereg, a debreceni őrzászlóalj és a budapesti rendőrség díszalakulatai elvonultak Malinovszkij marsall és törzskara előtt. A Gellért-téri emlékmű leleplezésén Zikov vezérőrnagy, a Vigadó-téren Szmirnov őrnagy, s a szovjet hadsereg más képviselői szólaltak fel. 11 órakor a Hősök terén nagygyűlés keretében ünnepelték Budapest dolgozói a felszabadulás utáni első szabad május 1-ét. Megjelentek a Vörös Hadsereg képviselői, a miniszterelnök vezetésével a kormány tagjai, Budapest polgármestere és alpolgármesterei. A nagygyűlésen Kossá István, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád tartott ünnepi beszédet. 11. A PDP önálló képviseletet a BNB-ban az 1945. március 28-i ülésen (a tizennyolcas bizottság első ülésén) nyert. A PDP részvétele a Függetlenségi Frontban mindvégig vitatott volt. Képviselői ott voltak a „szegedi kézfogás"-on, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front bölcsőjénél (Felszabadulás 1944. szeptember 26-1945. április 4. Dokumentumok. Szikra. 1955. 181. old.), 12 fővel részt vettek az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni munkájában. Ugyanakkor nemcsak a BNB, hanem más nemzeti bizottságok, szervek sem fogadták el a PDP-ot a Függetlenségi Front egyenrangú tagjaként. Tovább rontotta a párt helyzetét, hogy 1945. április elején Teleki Gézát kérte fel a pártelnöki tisztségre, aki ezt a funkciót el is vállalta. Már a BNB április 11-Í ülésén élesen támadták Telekit a minisztériumban elkövetett mulasztásaiért. Amikor április közepén napirendre került a MNFF Vezérlő Bizottságának megalakítása, abba már a PDP-ot nem kívánták bevonni. Kállai Gyula az MKP zuglói nagygyűlésén, ahol bejelentette a Vezérlő Bizottság létrehozását, a PDP kihagyását a következőkkel indokolta: „Ebben a vezérlőbizottságban a polgári demokrata párt képviselői már nem lesznek benne. Ez a párt annak idején hátbatámadta az ipari munkásság és a parasztpárt együttműködését, most pedig azt a gróf Teleki Gézát hívta meg elnökéül, aki csak úgy árasztja magából a reakció szellemét." (Szabadság, 1945. április 23.) A Szabad Nép 1945. július 8-i számában Révai József „A szegedi kézfogás és ami utána következik" című vezércikkében a következőket írta: „Az öt párt közül az egyikről, a Polgári Demokrata Pártról gyorsan kiderült, hogy nem illeszkedik bele az együttesbe. Nem a polgári demokrácia, hanem a polgári reakció pártjává fejlődött és így azt a bizalmi előleget, amit a Függetlenségi Front négy pártja a nemzeti összefogásba való befogadásával megadott a Polgári Demokrata Pártnak vissza kellett tőle kérni." A PDP képviselete a nemzeti bizottságokban megmaradt, s amikor 1949-ben a PDP és a Magyar Radikális Párt Radikális Pártszövetség néven egyesült, a Magyar Függetlenségi Népfront tagja lett. 12. Wolf Károly pártja, a Keresztény Községi Párt 1920. nyarán alakult meg, 1939 márciusában beolvadt a Magyar Élet Pártjába. 13. Nem tudtuk pontosan megállapítani, hogy Kovács Imre milyen rendeletre hivatkozik. A BNB iktatlan iratai között megtaláltuk a Miniszterelnökség 5/eln. 1945. M. E. sz. - 1945. április 16-i keltezésű - levelének hiteles másolatát, amelyben Miklós Béla miniszterelnök értesíti Pálffy Józsefet, a Demokrata Néppárt elnökét, „hogy a Demokrata Néppártnak, mint a Magyar Frontban az egyenjogúság alapján részt vett pártnak működését és az egész felszabadított ország területén szervezkedési szabadságát tudomásul veszem. Részére a szabad szervezkedés terén ugyanazokat a jogokat biztosítom, mint a többi működő pártoknak." A Keresztény Demokrata Néppárt képviselői már korábban is jelentkeztek a BNB-nál. Varga László február elején a párt 1945. február 6-án tartott nagyválasztmányi ülésének döntése alapján kérte a BNB-tól a párt elismerését. 1945. február 21-én Pálffy József fordult hasonló beadvánnyal a BNB-hoz. Mindkét beadvány a kormány által már megtörtént elismerésre hivatkozott. A Pálffy József által aláírt beadvány az Ideiglenes Nemzetgyűlésben és a főváros törvényhatósági bizottságában való képviselethez kérte a BNB hozzájárulását. (BNB iktatatlan ir. 1945. február) L. még a 31. sz. dokumentum 128. oldalát. 14. A Reggel című lap 1945. április 9-én jelent meg, főszerkesztője Lázár Miklós volt. Hétfői lap. A főszerkesztő a lap 1945. április 23-i számában „Béke velünk!" címmel vezércikkben reagált a BNB ülésén elhangzott felszólalásokra, s ebben a lapot a MNFF hétfői lapjának nevezte. A május 7-i 5. szám után június 4-én jelent meg a 6. száma, majd 1945. július 22-én a papírhiánnyal összefüggésben a kormány rendeletére beszüntette megjelenését. A mai nap 1945. április 26-án jelent meg, címlapján ezzel a felirattal: A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja. Főszerkesztője Hegedűs Gyula, felelős szerkesztője Horváth Zoltán volt. A lap az 1945. július 31-i pártközi értekezlet határozata alapján papírhiány miatt beszüntette megjelenését. A Magyar Nemzet 1945. május 1-én jelent meg, felelős szerkesztője Hegedűs Gyula volt. 15. Az 1945. február 22-én kiadott 390/1945. M. E. sz. rendelet (M. K. 1945. március 13.) kimondotta, hogy sajtóterméket, ideértve a könyveket, az időszaki lapokat, politikai
