A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

vezetői között Közi-Horváthok is vannak. Utal a debreceni pártközi konferenciára és annak értelmében javasolja, hogy a demokratikus pártok ne fogadják be maguk közé ezt az új pártalakulást. TILDY ZOLTÁN rámutat arra, hogy milyen veszélyes, ha a pártok nagyon elszaporodnak. Maga is azon a véleményen van, hogy demokratikusan gondolkozó ember a mai pártok közt is megtalálja a helyét. Szeretné ugyan látni egy konzervatív párt jelentkezését is, de ennek megfelelő névvel és határozott programmal. Utal arra, hogy a Magyar Függetlenségi Frontban Pálffy gróf teljes jogú tagként vett részt, s bár eleinte a katolikus egyházi társadalmat képviselte, az utolsó ülésen bejelentette, hogy a Demokrata Néppárt nevében fog részt venni. Utal azokra a támadásokra, melyeket szocialista jellegű kijelentéseiért konzervatív oldalról kapott, de mindazonáltal szívesen látná, ha a konzervatív elemek nyílt programmal pártba tömörülnének. Az más kérdés, hogy a Függetlenségi Frontba tömörült pártok akarnak-e együtt dolgozni ilyen párttal, vagy sem. Ami az engedélyezést ületi, sem az egyik, sem a másik fajta engedélynek nem vagyok barátja, sem amit a miniszterelnök úr, sem amit a belügyminiszter úr ad. Nem tartja szükségesnek, hogy a politikai pártok engedélyeket minisztertől vagy miniszterelnöktől kapjanak. Tessék nyílt és őszinte programmal jelentkezni, azzal is a közvélemény elé menni és ha a közvéleményt meg tudják nyerni, ám csinálják meg a pártjukat. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai azonban még szorosabb egységben fognak menni annak a programnak a keretében, amelyet maguk elé tűztek és nagyon fognak vigyázni a belső politikai frontjuk megtartására. RIES ISTVÁN felszólalásában legsúlyosabbnak tartja azt, hogy a miniszterelnök „működési engedélyt" adott a Demokrata Néppártnak. Ez nem is olyan egyszerű dolog, mert egy demokratikus államban a politikai véleményét mindenki szabadon nyüváníthatja. Ezt megteheti az egyén, összeállhatnak a csoportok ebből a célból, de ehhez semmiféle kormányengedélyre szükség nincsen. Azzal, hogy a miniszterelnök működési engedélyt adott a szóban levő pártnak, az következhetik, hogy mivel ő fémjelezte ezt a pártot, legközelebb ez bizonyos jogokért fog jelentkezni azzal az indokolással, hogy neki a működéshez „kormányengedélye" van. Ennek egyszer és mindenkorra elejét kell venni. Mint mondotta, mindebből az következnék, hogy teljesen szabadon engedjék meg itt a pártok alakulását, mégpedig mindenféle programmal, mert hiszen a teljesen korlátlan szabadság enynyit jelent. Magyarországon azonban a demokrácia teljesen fiatal intézmény, melynek megerősítésre van szüksége. Mindig az volt az álláspontja, hogy a demokráciának éppen úgy van önvédelmi joga, mint az egyénnek. Ennélfogva a kormányra az a kötelesség hárul, hogy ha azt mondják, hogy egy párt demokráciaellenes működést fejt ki, a demokratikus Magyarországot veszélyezteti, akkor annak működését tiltsa be. Pártot engedélyezni azonban semmi körülmények között sincs joga. SZAKASITS ÁRPÁD szerint helyesen mutatott rá az előtte szóló arra, hogy a demokráciának meg van az önvédelmi joga. A demokrácia fogalmát azonban megfelelőképpen át kell értékelni, mert semmiképpen sem volna híve annak, hogy a demokrácia légkörében tág bozót keletkezzék, amelyben lesipuskások vadásszanak a demokráciára, brigantik fészkeljék be magukat és döfjék le azt a demokráciát, amelyet nehéz áldozatokkal sikerült kivívni a Vörös Hadsereg segít-