A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
Színészek Szabad Szervezete igazolóbizottságához intézett, melyben kétségbe vonja, hogy az állami színházak művészei és egyéb alkalmazottai miután köztisztviselők, a Szabadszervezet igazolóbizottságának hatáskörébe tartoznak. Felszólaló javasolja, hogy a BNB helyezkedjék arra az álláspontra, hogy az állami színházak művészei szerződéses művészek, és így mégis a Szabadszervezet hatáskörébe tartozik az igazoltatásuk. RIES ISTVÁN kijelenti, hogy a kultuszminiszter nem ismeri saját rendeletét. A Budapesti Nemzeti Bizottság igazoltat a 15/1945. M. E. sz. rendelet szerint mindenkit, akire területi illetékessége kiterjed, akár köztisztviselő, akár nem. Ebből a szempontból teljesen közömbös, hogy az illetőt a BNB saját igazoló bizottságai közül melyik elé utalja. SZÉLL JENŐ további nehézségek elkerülése végett az igazoló bizottságok decentralizációját javasolja oly módon, hogy a magánalkalmazottak igazolását ezentúl a kerületi nemzeti bizottságok szervezzék meg és folytassák le. Javasolja, hogy 300-nál nagyobb létszámmal rendelkező vállalatokhoz annyi igazoló bizottságot küldjenek, ahányszorosa a létszám az alapulvett egységnek; ennél kisebb létszámú vállalatokat vonjanak össze az egységszám erejéig egy bizottsághoz. Az igazolóbizottsági tagok dotálásával kapcsolatban utasítsa a BNB az illetők hivatali főnökségét, amennyiben alkalmazott, hogy távollétében is, tekintettel a közérdekre, folyósítsák számára rendes jutalékait. Végül javasolja, hogy a BNB egységesen oktassa ki teendőikről a bizottságok tagjait. RIES ISTVÁN nem helyesli a decentralizációt. Ez még jobban szétforgácsolja a gyakorlatot. Különben is az eredeti rendelet szerint az üzem, vállalat vezetője kell [hogy] gyűjtse össze az aktákat, szervezze a bizottságot, s a tagok csak eskütételre kell, [hogy] bemenjenek a központi igazolóbizottság vezetőjéhez. KOSSÁ ISTVÁN kijelenti, hogy mégis a decentralizáció a helyes, mert a központban kialakult bürokrácia sok esetben csődöt mondott. BECHTLER ALPOLGÁRMESTER rámutat a decentralizáció veszedelmeire és ígéri, hogy a jövő héten oly jelentést fog beadni a BNB-hez, melyben már a felsorolt nehézségek áthidalásáról számolhat be. Arról nem tehet a központ, hogy a pártok messze lakó és megközelíthetetlen egyéneket jelölnek meg tagok gyanánt. ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a BNB a Ries István által átnyújtott módosítási tervezetet a jövő ülésen fogadja el, illetve tárgyalja le, miután a tagok áttanulmányozták; a decentralizáció és egyéb javaslatok ügyében szintén a jövő héten dönt, miután Bechtler alpolgármester jelentését meghallgatta; a vallás és közoktatásügyi miniszter 1420/1945. VKM. ein. sz. átiratban foglaltakkal szemben arra az álláspontra helyezkedik, hogy elismeri és megállapítja a Művészek Szabad Szakszervezete igazolóbizottsága illetékességét az állami színházak művészeire és alkalmazottaira vonatkozólag, mivel Budapesten a főispán helyett és így a 15/1945. M. E. sz. rendelet 6. §-ának megfelelően az igazoló bizottságok felállítása kizárólag a BNB feladata. [XXV112.-1945. BNB.] 10
