A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

kevésbé fasiszták. Lehetetlen, hogy ezek töltsék be a megüresedett katedrákat az egyetemi tanács autonómiája közbejöttével. El nem képzelhető, hogy ilyen tanári kar fogja megdönteni az egyetem évszázados reakciós hagyományait. Javasolja a Közoktatási Tanács azonnali felállítását, diktatórikus hatalom­mal való ellátását, az egyetemi autonómia azonnali felfüggesztését. GERŐ ERNŐ rámutat arra, hogy a kérdés nagy horderejű, bejelenti, hogy nem arról van szó, hogy a közoktatási miniszter nem aktív, mert nagyon is aktív, de a reakció támogatásában. A közoktatásügyi minisztérium terjeszti magából a reakciót. Vannak ott ugyan használható emberek, de nem tudnak semmit sem csinálni, mert „fejtől bűzlik a hal". Végül idézi azt a közmondást, mely szerint „a púposság oly betegség, melyet csak a koporsó tud meggyógyítani". Az autonómia felfüggesztésére formálisan nincs szükség, Ries különben is a mai helyzethez szabja javaslatát. A Közoktatási Tanácsot diktatórikus hatalommal ellátni nem kell, mert egy jó miniszter mindennél többet ér. ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a BNB egyhangúlag elfogadja Kállai Gyula javaslatát, azzal a módosítással, hogy az igazolások el­maradásáért nem teszik felelőssé a minisztert és felszólítja, hogy ha­ladéktalanul gondoskodjék a tanárok átképzéséről, megfelelő litogra­fált vezérfonalak és tankönyvek kiadásáról, egyben a Pedagógusok Szakszervezete közben jöttével a Közoktatási Tanács megszervezéséről, melynek feladata a közoktatásügyi reform kivitele lesz. [XXVj 11,­1945. BNB.p ELNÖK felkéri Ries Istvánt, ismertesse a napirend következő pontját. RIES ISTVÁN bemutatja a köztisztviselők igazoltatásáról szóló 15/1945. M. E. sz. rendelet módosításáról szóló tervezetet, melynek elkészítésével a BNB a múlt ülésen megbízta. A már eddig lefolyt igazolásokat jelen rendelettervezet alapján (amennyiben 8-10 napon belül a kormány elfogadja) revízió alá lehet venni. Amennyiben a minisztérium nem hajlandó figyelembevenni a Budapesti Nemzeti Bizottságnak az igazoltatásokkal kapcsolatos kívánságait, a Magyar Füg­getlenségi Frontban tömörült demokratikus pártok gondolkozóba esnek, részt ve­gyenek-e egyáltalán az igazoltatásokban. A múlt ülésen tárgyalt nehézségeken kí­vül, melyeknek megoldásáról a kormányrendelet nem gondoskodott, sok nehéz­séget okoz, hogy az ellen, akiről köztudomású, hogy fasiszta magatartást tanúsí­tott és németbarát érzelmű, gyakran semmiféle konkrét terhelő adat nem áll ren­delkezésre, részben kollegáinak gyávasága, részben hivatalfőnökeinek gyakori „jó információi" következtében. Ezenkívül sok nehézséget okoz az is, hogy a pártok gyakran olyanokat jelölnek a bizottságba, akik maguk is az érdekelt vállalatnál vannak alkalmazásban. Végül a Népbíróságokkal is baj van. Hiába utalják nép­bíróság elé az ügyet, ha a népbíráknál megindul az interveniálok hada, és a nép­bíróság tagjai fogadnak is ilyen ügyekben. Javasolja, hogy a népbíróság tagjai utasíttassanak, hogy minden hasonló akciót névszerint jelentsenek a BNB-nek. SZÉLL JENŐ ugyancsak rámutat néhány nehézségre az igazoltatásokkal kapcsolatban. Kapcsolatban a kultuszminiszterről elhangzottakkal ismerteti a val­lás és közoktatásügyi miniszter átiratát (1420/1945. VKM. ein. sz.), melyet a 7 A Budapesti Nemzeti Bizottság 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom