Pest-Budai hivatali utasítások a XVIII. században - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 6.(Budapest, 1974)

Bevezetés

az apósa után elnyert jegyzői állásából a tisztújítás során kihagyatta, Scopek József szószólói jelölését megakadályozta. A vegyesbizottság álláspontját követve, utasításához híven megszüntette a magyar szószóló tisztét, és a három „nemzet" képviseletét a nyelvtudás megkövetelésével akarta elérni. A tanácsban eddig vegyesen folyó igazgatási és bírósági ügyek tárgyalását megszüntetve külön bíróságot állított fel (47. sz.), vezetésére helyettes bírót választatott, de a büntető és a fontosabb polgári ügyekben a döntést továbbra is a magisztrátusnál hagyta meg. 1767. július 4-i rendeletében a jogügyigazgató még számos kérdést rendezett (27. sz.) Szlávy kísérletet tett a tanács munkájának szabályozására is. Külön erre kiadott utasítása szerint hétfőn, szerdán és szombaton kell tanácsülést tartani a következő tárgysorozattal: az előző ülés jegyzőkönyvének felolvasása, királyi és főhatósági utasítások kihirdetése, a választott község ülésének szükség szerinti összehívása, a főbíró előadmánya az igazgatási-gazdasági bizottság ügyeiről, az albíróé a bíróság határozatairól, a tanácsosoké a rájuk bízott ügyekről (pl. végrehajtások, telekkönyvi bevallások stb.), ítélethozatal első fokon polgári, majd büntető ügyekben, a fellebbezett ügyek tárgyalása, végrehajtás elrendelése. Kedden és pénteken a választott község termében ülésezik a bíróság, és párhuzamosan az igazgatási-gazdasági bizottság a főbíró elnöklete alatt; hatásköre gyámügyek, céhügyek, súly- és mértékvizsgálat elrendelése, a városgazdaság, piac, kórház, közutak, kövezet, köztisztaság, kutak és a közbiztonság ügye, számvizsgálat. A kéthetenként kijelölendő tanácsosok hallgatják meg a telekkönyvi hivatalban tett bevallásokat. Rendelkezéseinek királyi jóváhagyása még évekig késett; csak 1770 szeptemberében került rá sor, miután a városban újabb zavargások törtek ki. 1772-ben Szlávy újra a városban járt, ellenőrizte intézkedéseinek végrehajtását, majd javaslatokat tett fogház és árvaház létesítésére. Utána már nem történt jelentősebb változás Pest városalkotmányában II. József koráig. Említést érdemel azonban, hogy a város elérte a Buda által már a kiváltságlevél óta élvezett rangot: polgármester került az élére. A Szlávy-szervezte helyettes bírói állást a tanács polgármesterivé kívánta átszervezni, s 1771 végén meg is kapta erre a királynő engedélyét. Újabb felterjesztésére, amelyben Buda és Sopron példájára hivatkozott, 1773 februárjában megkapta a kamara engedélyét, hogy a polgármestert rangban a bíró elé helyezhesse. így ebben az évben már polgármesterré választották Mosel Józsefet, aki fél évszázadot töltött városa szolgálatában. IV. A főhatóságok szabályzatai az egész magisztrátusra, a polgármesterre (bíróra) és a tanácsosokra is vonatkoztak. Maguk a városok azonban vezetőiket tiszteletből csak esküvel kötötték meg: Buda a polgármestert, Pest a bírót (28. sz.), mindkettő a tanácsosokat (3., 29. sz.). Az igazságosság, pártatlanság, hűség kötelességein kívül ezeknek az esküszövegeknek konkrét tartalmuk nem volt. A tanács apparátusát, a kancellistákat és a levéltárost viszont már konkrét utasítás kötelezte (5., 6. sz.). Utasítással kötötték meg a városi tanácsok a képviseleti szerveket — ha annak nevezhetjük őket —, a külső tanácsot, ill. tagjait (32. sz.), a választott polgárságot (9. sz.) és a szószólót. Kár, hogy a budai szószólónak az irodalomban még említett 12