Pest-Budai hivatali utasítások a XVIII. században - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 6.(Budapest, 1974)

PEST - (A tanács és apparátusa) - 29. A tanácsos esküje 1753. aug. 7. - 30. A jegyző utasítása [1721 után]

29. A tanácsos esküje 1753. ang. 7. Viasz Ádám tanácsos a városhoz való hűségre, a pártatlanságra és a titoktartásra esküszik meg. Juramentum domini Adami Viasz

1 senatorale die 7

ma mensis Augusti [1 ]753. depositum

2 Én Viasz Adam Esküszöm az elő Istenre, Boldogságos Szűz Mariára, és Istennek minden Szentéire, hogy mivel én ezen Pest Királyi Varossá belső Tanácsnak resolváltattam, annak hiv leszek, az eö hasznát elő hozom, kárát eltavasztom a' menyire értek, és tehetségem hoza magával; Valahányszor kivántatik Sessiora megyek, és érdemes ok nélkül el nem maradok, a' szegénnek és Gazdagnak edgyenlőképpen Tanácsomat és Ítéletemet adok, Törvény szokás szabadság és rend szerint ezen Várossának élek, felebaratságot, ellenséget meg nem tekéntem, ajándékokat be nem veszem, és a' mi Tisztségem hoza magával, hiven és szorgalmatossan elvégzem, valami Tanácsban elvégződik és beszéltetik, másnak meg nem mondom, hanem mindenkor titkon hagyom, Ami pedigh ex pluralitate votorum az Tanácsban elvégződik, soha ellene nem alok, hanem békességet keresem. Annak fölötte az Mesterségemet, akit Leányomnak cedaltam, jövendőben meg nem Űzöm. Ere Isten engem ugy segélyen, a boldogságos Szűz Maria és Istennek minden Szentej. Fogalmazvány. Pesti lt. Instr. 32. Nyilván a német esküminta lefordításából származik. Ilyen az, amely hátirata szerint 1735. máj. 2-án „in senatu elaborirt worden". Bővebb az a német eskü, amelyet 1785. márc. 9-től 1813. okt. 14-ig 20 tanácsos tett le. Mindkettő uo. 30. A jegyző utasítása [1721 után]

1 A jegyző: 1. Jelen van a tanácsüléseken, jogi véleményt ad; ami fontos, bevezeti az ülésjegyzőkönyvbe. 2. Ha a városra nézve káros dologról szerez tudomást, jelenti 1. Viasz Ádám seborvost a kommunitás királynői utasítás ellenére választotta be a tanácsba, mert nem volt literátus, jogismerő ember. A magyar kamara a város védekezése alapján megengedte felesketését. A királynő azonban megbüntette a jelölésére szavazó tanácsosokat, a választott községtől megvonta választójogát; csak 1754 júniusában engedte el a büntetést, és hagyta meg Viaszt a tanácsban. (Pesti lt. Int. a. a. 4052, a. m. 6404/1, Vál. poíg. iratai 34., 37. sz.) 2. A hátlapon. 1. A jegyzői tisztség önállósulása alapján kelteztük. 8* 115