Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)
ket, zsidókat, mint a nyilas uralom ellenségeit teljesen ártalmatlanná tegye és ezzel a nyilas rémuralom fenntartását biztosítsa. III. r. terhelt felderítette és vésztörvényszék elé, majd bitófára juttatta a magyarság legnagyszerűbbjeit, a Magyar Ellenállási Mozgalom hó'slelkű Vezéreit. III. r. terheltet Szálasi érdemeinek elismeréséért soronkívül csendőrezredessé nevezte ki. III. r. terhelt vezető jellegű cselekményével a nyilasmozgalomnak segítséget nyújtott a hatalom megszerzésére irányuló lázadáshoz és a hatalom megtartásához, továbbá a hatalom megszerzése után kapott kinevezés alapján a nyilas honvédelem keretében életét fenyegető kényszerű szükség nélkül vezető állást vállalt. 2. III. r. terhelt, mint a Nemzeti Számonkérő Különítmény vezetője parancsot adott dr. Radó Endre I. r. terheltnek a Nagy Ferenc hadnagy és társai 6 mozgalmának — mely mozgalom a budapesti hidak, aláaknázott gyárak és épületek megmentését tűzte ki céljául — leleplezésére. I. r. terheltet összehozta a mozgalom besúgójával és ezen mozgalom elfojtására és annak összes oldal és felfelé vezető szálai felkutatására parancsot adott. III. r. terhelt jelen volt 1944. november 10-én, illetve 11-én a Nemzeti Számonkérő Különítmény Naphegy utcai helyiségében, a mozgalomban részt vett és letartóztatott egyének vallatásánál, mely vallatás alkalmával I. r. terhelt és pribékjei a legsúlyosabb bántalmazásokat alkalmazták. Orendy, amikor a letartóztatottak nem tettek kedvező vallomást, tovább biztatta beosztottjait, hogy további bántalmazással próbálják az elfogottakat megfelelő vallomásra kényszeríteni. III. r. terhelt 1944. november 22-én parancsot adott dr. Radó Endre I. r. terheltnek, hogy Mikulics Tibor páncélos százados besúgása alapján a Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kiss János altábornagy féle ellenállási mozgalmat göngyölítse fel és a résztvevőket tartóztassa le és az egész mozgalom résztvevőit, annak összes szálait derítse fel. III. r. terhelt utasítást adott kiválasztott embereinek, hogy a Nemzeti Számonkérő Különítmény nyomozási módszereinek és vallatási eszközeinek alkalmazásával járjanak el. Maga állandóan értesült a nyomozás és vezetők kihallgatásának minden mozzanatáról s állandóan irányítást adott. A Margit-körúti büntetőintézetet, ahol az ellenállási mozgalom tagjait a Nemzeti Számonkérő Különítmény elhelyezte, több alkalommal megszemlélte, amikor meggyőződhetett Bajcsy-Zsilinszky Endrével, Kiss János altábornaggyal, Nagy Jenő és az ellenállási mozgalom többi résztvevőivel szemben alkalmazott nyomozási eszközök szörnyű nyomairól. III. r. terhelt adott utasítást az alosztály parancsnokainak több kisebb jelentőségű és elszigetelt ellenállási megmozdulás harcosának letartóztatására is s minden ilyen irányú megmozdulás elfojtására. A nyomozások lefolytatása terén teljhatalommal volt felruházva s gondosan kiválasztott bizalmi embereit kellően kioktatta, hogyan lehet az őrizetesekből — bizonyíték hiányában is — beismerő vallomást kierőszakolni. Az ügyekbe a legapróbb részletekig belefolyt, maga jelölte ki sokszor a nyomozókat is, de az üldözöttek érdekében, a megkínzások megszüntetése, enyhítése miatt annak ellenére, hogy dr. Radó I. r. vádlott és dr. Balassa II. r. vádlott kegyetlenkedése 6. Berkó Sándor, Fürjes Sándor és Nagy Ferenc hadnagyokról, valamint Bencsik Imre filmrendezőről van szó, akiket 1944. december elején statáriális bíróság elé állítottak, majd ügyüket áttették polgári bírósághoz és december 14-én a Margit körúti börtön kitelepítésekor szabadlábra helyezték őket.
