Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

Cinkota, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Rákosliget, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Pestszentimre, Vecsésnek Pestszentlőrinccel egybeépült Ganztelep nevű része, Soroksár és Csepel. A Duna jobbpartján Pest hidegkút, Csillaghegy, Békásmegyer, Albertfalva, Budafok, Budatétény és Nagytétény? Népköztársaságunk fővárosát területi megnagyobbodása után is Budapestnek nevezzük. A javasolt terület szinte egységes városi jellege már kialakult. A helységek szoros egymásrautaltságát leginkább a közlekedéssel lehet lemérni. Az ingavándorforgalom grafikonja szerint a Budapestre szállított utasok száma a községeket elérve hirtelen nagymértékű emelkedést mutat, kifejezve azt, hogy ezek a települések szoros együttélésben vannak a fővárossal; illetve hirtelen csökkenést mutat, azt jelezve, hogy az ideáramló utasok kiszállnak, miután munkahelyüket itt már elérték. (Pl.: MÁVvonalon Budapest felé haladva Maglódon egy nap 800 utas, Ecser állomáson 300 utas szállott fel, Rákoshegyen a felszálló utasok száma 1600-ra emelkedik, vagy Pécelen 600, Rákoscsabán 1300, Rákosligeten 2400 a felszálló utasok száma.) Az említett községekben és városokban a lélekszámemelkedés lényegesen nagyobb, mint a távolkörnyéké. Rákosliget, Rákoskeresztúr és Soroksár kivételével, a lélekszámemelkedés az utolsó két évtizedben egyenként 10% felett van. A népsűrűségi érték valamennyi település teljes területére vonatkoztatva meghaladja km

2-enként a 120 személyt. Nemcsak abból kellett kiindulni, hogy milyen területek állnak egymással szorosabb kapcsolatban, hanem azt is figyelembe kellett venni, hogy a kijelölt területek a város növekvő létszámának elegendő helyet hagyjanak úgy lakó, mint ipari és zöldterületek vonatkozásában. Ezért szükséges, hogy a beépített területen kívül még megfelelő későbbi terjeszkedést is lehetővé tevő üres területek maradjanak a főváros határában. A javasolt határon kívül a falusias településeknek túlnyomórészt földműveléssel foglalkozó lakossága van. 2. A kerületi beosztás, kerületek elnevezése és számozása tekintetében javaslatunk a következő :

3 (Az első rovat a kerület javasolt száma, a második rovat a kerület jelenlegi elnevezése, a harmadik rovat a javasolt név, a negyedik rovat az új kerületi beosztás lélekszáma.) Figyelemmel voltunk arra, hogy a lehető legkisebb változással oldjuk meg a kerületi beosztást. Azonban, ahol valamely oknál fogva mégis változtatnunk kellett, ott ügyeltünk arra, hogy a lakosság összetételében a munkásosztály számszerű súlya ne szenvedjen hátrányt. Ellenkezőleg pl. Angyalföld esetében a termelő üzemekkel ellátott és munkások által lakott területhez csatoltuk az új Lipótvárost. A volt XIII. kerület 74 500 lakos, új Lipótváros 44 000 lakos. Figyelemmel voltunk a lakótelepü2. A Nagy-Budapest külső határára vonatkozó javaslat az 1949. XXVI. tc-ben megvalósultakkal azonos (lásd 162/d. számú iratot). 3. A korábbi tervezetekben 21 kerület szerepelt (Kispest Pestszentlőrinccel és Pestszentimrével alkotott egy kerületet). Vita folyt még a kerületek számozása körül is, a mai XII. kerületet javasolták IV. kerületnek, Újpestet pedig a XII. kerületnek.