Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)
120/b. Az MKP Nagy-Budapesti Pártbizottságának értékelése az országgyűlési választásokról 1947. szeptember 12. A nagybudapesti választásokon természetesen kissé torzultan mutatkozik a választások országos képe. Pártunk előre haladása nagyobb, mint az országos átlag, azaz 6,7%. 1 A Szociáldemokrata párt szavazataiból Nagybudapesten nem vesztett, hanem számuk kissé emelkedett. A kisgazdapárt szétesése az országos átlagnál sokkal nagyobb arányú. 2 Végül igen jellegzetes, hogy a nagybudapesti reakció rendkívüli módon megduzzasztotta a Pfeiífer-féle újfasiszta pártot. A Peyer—Zsolt-féle párt igen keveset vitt el a szociáldemokratáktól, amit mutat az is, hogy Pest környékén összesen 3000 szavazatot kapott a Radikális Párt, a fővárosban kereken 19 000-et, de ennek pontosan fele, 8500 az V., VI., VII. kerületre jutott, ahol igen nagy számban laknak zsidó kispolgárok. A Nagybudapesti Pártbizottságot a szavazás aránya a Kommunista Pártot illetően nem lepte meg, becslésünk szerint 27%-ra számítottunk, hogy kapunk. Ennek ellenére az eredményekkel nem vagyunk megelégedve, mert a Párt befolyása véleményünk szerint Nagybudapesten nagyobb. Annak okát, hogy befolyásuk nem jutott kifejezésre szavazatainkban abban látjuk, hogy a kizárások során a vád elsősorban a Kommunista Pártot sújtotta. 3 A kizárások következményének tekinthetjük azt, 1. Az MKP-ra leadott szavazatok száma országos viszonylatban 5,7%-kal emelkedett 1945höz viszonyítva. 2. A FKgP a fővárosban szavazóinak 83%-át vesztette el, országosan az 1945. évi 57% helyett 15,1%-ot kapott. 3. Az új választói törvény a korábbihoz képest szigorításokat tartalmazott. Nem kaphattak szavazati jogot a politikai okból nyugdíjazottak, az ellenforradalmi rendszer politikailag legexponáltabb szervezeteinek vezetői és tagjai, stb. Ennek ellenére a szavazók száma az 1945-ös választásokénál magasabb volt. 1. A közölt irat a választás eredményét csak Budapest tizennégy kerületére vonatkozóan mutatja ki. A nagy-budapesti választókerülethez tartozott még Csepel, Újpest, Pesterzsébet, Pestújhely, Rákoshegy, Sashalom, Nagytétény, Békásmegyer, Pesthidegkút, Albertfalva, Mátyásföld, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosszentmihály, Rákosliget. Nagy-Budapesten összesen 948,617 érvényes szavazatot adtak le. A szavazatok és a mandátumok megoszlása a következő volt: Magyar Kommunista Párt 19 mandátum 261 018 szavazat 27,5% Független Kisgazdapárt 5 mandátum 70 443 szavazat 7,4% Szociáldemokrata Párt 17 mandátum 235 460 szavazat 24,0% Nemzeti Parasztpárt 1 mandátum 12 313 szavazat 1,3% Keresztény Női Tábor 1 mandátum 14 135 szavazat 1,5% Demokrata Néppárt (Barankovics-párt) 3 mandátum 47 255 szavazat 4,9% Magyar Függetlenségi Párt (Pfeiffer-párt) 16 mandátum 219 060 szavazat 23,1% Magyar Radikális Párt (Zsolt—Peyer-párt) 1 mandátum 22 229 szavazat 3,4% Független Magyar Demokrata Párt (Balogh-párt) 4 mandátum 49 844 szavazat 5,2% Polgári Demokrata Párt 1 mandátum 16 860 szavazat 1,7%
