Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

annak üldözése következtében elbocsátott fővárosi és üzemi tisztviselők állásukba való azonnali visszahelyezése érdekében. 3 5. A fővárost fenyegető járvány veszély elhárítására az orvosok szabadszervezete által kijelölt hattagú egészségügyi bizottság alakíttatik dr. Csordás Elemér szfőv. tiszti főorvos vezetése alatt. A bizottságot az ötös bizottság teljhatalommal (dik­tátori jogkörrel) ruházza fel gyógyszertárak, kórházak, gyógyáru készletek, orvosi és más egészségügyi személyek igénybevétele, ületve munkába állítása tekintetében. 4 6. Budapesten sürgősen megalakítandó a Nemzeti Segély Bizottság Gergő Zoltán vezetése mellett, akit a bizottság a Segély Bizottság főtitkárává kinevez és egyben utasítja, hogy a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt bevonásával a Segély­bizottsághoz titkárságot szervezzen, és a munkát azonnal indítsa meg. 5 7. A Nemzeti Bizottság munkájába egyelőre más pártot bevonni nem kíván, azonban tekintettel közéleti múltjára, Bródi Ernő volt demokrata országgyűlési kép­viselőt személyében a nagybizottság tagjául meghívja. Egyben felszólítást intéz a római katolikus, evangélikus, református és izraelita egyházak vezetőihez, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottságba egy-egy tagot delegáljon. 6 8. A Nemzeti Bank és Pénzintézeti Központ ideiglenes vezetőjéül dr. Oltványi Imrét kinevezi. 9. A Budapesti Közmunkák Tanácsának elnökévé Fischer József oki. mérnököt nevezi ki, egyben kimondja, hogy a Közmunkák Tanácsához külön tanácsot szervez, melyben a Nemzeti Bizottságban résztvevő pártok 2-2 tagot delegálnak. 7 10. A Hangya reorganizálása céljából a pártok bevonásával öt tagú bizottságot szervez. Elnökét ez a bizottság maga választja meg. 11. Főtitkári jelentést egyes közhivatalok, intézmények, főleg a MÁV újjá­szervezéséről a bizottság tudomásul vesz. Legközelebbi ülés időpontja 1945. január hó 31-én délután két órakor. BNB iratai. Ülés jkv. 1945. Tisztázat. 3. A határozat végrehajtása elhúzódott. Ezt támasztja alá Kőhalmi Bélának és négy társá­nak a kommunista magatartás miatt 1919 után a főváros szolgálatából eltávolított közigazgatási alkalmazottak nevében a BNB-hez írott 1945. március 26-i levele, melyben megköszönik, hogy a BNB rehabilitációs kérelmüket magáévá tette és utasította a polgármestert a kérés teljesítésére, de közlik, hogy az utasítás ellenére a polgármester nem intézkedett. Vas Zoltán polgármester 1945. május 28-án intézkedett a rehabilitációs bizottság felállítá­sáról. A bizottság Bechtler Péter alpolgármester elnöklete alatt jött létre. 4. Lásd ezzel kapcsolatban a 13. számú iratot. 5. A Szabadság 1945. január 31-i számában megjelent a Nemzeti Segélyakció Országos Szervező Bizottságának felhívása bizottságok létrehozására és munkájuk támogatására. 6. 1945. február 3-án a hercegprímás nevében az érseki biztos azt közölte, hogy a katolikus egyház — miután pártok felett áll — nem fogadja el a meghívást, s a keresztény irányzatú pártokra bízza a katolikusok képviseletét. Az evangélikus egyház — Raffay Sándor püspök 1945. február 2-i levele szerint — Kemény Lajos esperest jelölte a nemzeti bizottság tagjául. 1945. február 9-én a Magyarországi Unitárius Egyház olyan kérelemmel fordul a BNB-hoz, hogy képviselőjét vegyék fel a nemzeti bizottság tagjai közé. 7. A Magyar Kommunista Pártot Apró Antal és Zentai Béla, a Szociáldemokrata Pártot Büchler József és dr. Farkas Zoltán, a Kisgazdapártot dr. Acsay László és Sáry Ignác, a Nemzeti Parasztpártot Farkas Ferenc és Győrffy György képviselte, 1945. áprilisától dr. Makay Miklós és Székely Dezső a Polgári Demokrata párt képviseletében vett részt a tanács munkájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom