Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

a vasutasok lekapcsolták a krumplival teli két-két nyitott vagont, hogy a MADISZosok csak úgy szemre, személyenként egy-egy kilót kimérhessenek. Négy pengőben szabtuk meg a krumpli árát. A jó szakmunkás órabére az ostrom előtt hat pengő volt. A krumpli tehát nem került sokba Budapest akkori körülményeihez képest, különösen, hogy az életet jelentette. Városszerte percek alatt elterjedt a krumplivonat híre. Fantasztikus roham indult meg. Óriási volt a lelkesedés, hogy az éhségnek már talán legválságosabb óráiban a krumpli, méghozzá oly szokatlan módon, gőzössel vontatott tehervagonokban eljutott a város különbözőbb pontjaira. Vas Zoltán: Hazatérés 1944. Bp. 1970. Szépirodalmi Könyvkiadó 202—206. o. 42/a. A Budapesti Nemzeti Bizottság vitája a minősítési törvény hatályon kívül helyezéséről, a volt fővárosi alkalmazottak rehabilitálásáról és a közoktatás demokratizálásáról 1945. április 11. Jegyzőkönyv. Felvétetett a Budapesti Nemzeti Bizottság II. ülésén a Budapesti Nemzeti Bizottság Tanácstermében (Központi Városháza II. 231.), 1945. április hó 11-én. Jelen vannak Tildy Zoltán, Némethy Jenő (Kisgazda), Gerő Ernő, Széli Jenő (Kommunista), Szakasits Árpád, Ries István, Bán Antal (Szoc. dem.), Bródy Ernő, Supka Géza, Szentiványi Sándor (Polgári Demokrata), Kossá István, Horváth Mihály (Szakszervezetek), Kovács Imre, Darvas József (Parasztpárt). Csorba János polgármester, Bechtler Péter, Morvay Endre, Jámbor Alajos alpolgármesterek, Kállai Gyula a BNB titkára, Rosta László jegyzőkönyvvezető. ELNÖK (Szakasits Árpád) megnyitja az ülést és bejelenti, hogy a múlt ülés azért maradt el, mert a bizottsági tagok a földreformmal kapcsolatos vidéki tartózkodásuk miatt úgy sem jelenhettek volna meg teljes számban. Egyben bejelenti, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság a Budapest Székesfőváros közönsége nevében hálája jeléül Sztálin marsallnak, a Vörös Hadsereg nagy vezetőjének üdvözlő táviratot küldött a felszabadítás alkalmából. Kéri ennek tudomásul vételét. Indítványozza, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság a főváros nevében forduljon köszönettel Vas kormánybiztoshoz, azért, amiért az orosz hatóságok, különösen pedig Vorosilov tábornok segítségével elűzte az éhhalál rémét. Munkájával kiérdemelte a főváros el nem múló háláját s egyben bizonyságot tett a szocialista erőfeszítés életrevalóságáról. Még nehéz hónapok következnek, de ez a város és Vas Zoltán, aki ennek a városnak fia, megmutatta, hogy nem lehet elpusztítani. Egyben indítványozza, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság hálája örökíttessék meg jegyzőkönyvileg s erről Vas Zoltán közellátási kormánybiztost értesítsék.