Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

értelmiségiek legjobbjai. Közöttük vannak a termelés élharcosai, a sztahanovisták, mint Ormai Árpádné, Kossuth-díjas sztahanovista (Taps), Pozsonyi Zoltán sztahanovista kőműves (Taps), a kétszeres Kossuth-díjas Gombás Pál dr. (Taps), olyan művészünk, mint Benjámin László Kossuth-díjas költő (Taps), és a pártonkívüliek, mint Szakkay Antal Kossuth-díjas orvos (Taps), Béres Ferencné háztartásbeli (Taps) és Szabó József Hoffer-gyári ifjúmunkás. (Taps.) Alig pár nap választ el bennünket november 7-étől, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulójától. A szovjet nép e nagy ünnepét az egész világ és a magyar nép is magáénak vallja. Az évforduló tiszteletére a budapesti dolgozók tízezrei tettek felajánlást és kitörő lelkesedéssel fogadták a minisztertanács határozatát, amely november 7-ét állami ünneppé nyilvánította. (Taps.) Ez alkalommal azt javasoljuk a tanács nevében, hogy a Nagykörút egy részét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezéréről, Lenin elvtársról nevezzük el (Hosszantartó lelkes taps), az úri világ Oktogonjának nevét pedig November 7-e térre változtassuk. (Taps.) Az ideiglenes tanács négy hónapi működése alatt jó munkát végzett. A dolgozó tömegekre támaszkodva megjavította az egész közigazgatási munkát. A dolgozók magukénak érezték a tanácsot és a tanácstagok érezve felelősségüket, amellyel Budapest dolgozó népe megbízta őket, hozzáfogtak a munkához. A választás adminisztratív munkájának zökkenőmentes lebonyolítása a Budapesti Tanács jó munkáját dicséri. Javulás állott be a felekkel való foglalkozásban és egyszerűsítették a tanácsi apparátus munkáját azzal, hogy bizonyos munkákat átadtak a kerületi tanácsoknak. Megállapíthatjuk, hogy a tanács megalakítása nagy lépést jelent előre. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy most, amikor a végleges budapesti tanácsot megalakítjuk, és amikor a végrehajtóbizottságot megválasztjuk, minden munkát elvégeztünk. A választással a munkának csak kisebbik és könnyebbik részét oldottuk meg. Budapest dolgozó népe sokat vár a tanács munkájától. A tanácsnak úgy kell dolgoznia, hogy Budapest népe ne csalatkozzék benne. Keményen kell dolgoznia a budapesti tanácsnak azért, hogy az alkotmányunkban lefektetett államhatalmi tevékenységét végre tudja hajtani, vezetni tudja Budapest politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységét, oltalmazni tudja a dolgozók jogait. Ezeket a feladatokat csak úgy tudja megoldani a tanács, ha tovább erősíti azokat a szálakat, amelyek éltető elemével, a tömegekkel összekötik. A tanácsok nemcsak formailag képviselik a népet, hanem a valóságban is bevonják az állam vezetésébe a legszélesebb tömegeket. A tanácsnak kell biztosítani a szoros, állandó kapcsolatot Budapest dolgozó népe és az államvezetés között. A választóknak a tanácstagokon keresztül van lehetőségük arra, hogy a tanács munkájában résztvegyenek. A Budapesti Tanácsnak és a kerületi tanácsoknak meg kell teremteniök a tanács osztályai mellett az állandó bizottságokat. Ezek a bizottságok Budapest méreteiben sokszáz aktívát fognak egyesíteni, akik komoly segítséget fognak nyújtani a tanácsoknak ahhoz, hogy a tömegekkel való kapcsolatukat a közös, személyes kezdeményezés széleskörű felhasználásával megszilárdítsák. Az állandó bizottságok a helyi tanácsok segédszervei lesznek, melyeknek hatáskörébe tartozik, hogy megismerkedjenek a lakosság szükségleteivel. Az állandó bizottságok ellenőrzik, hogy a helyi intézmények hogyan teljesítik a tanácsok végrehajtóbizottságainak határozatait. A Budapesti Tanácsnak fel kell dolgoznia a tanácstagok foglalkoztatásának