Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

A kerületi határmódosítások még nem eléggé közismertek, ennek ellenére bizonyos hangulat ezzel kapcsolatban is kialakult. Azt a körülményt, hogy a polgári és a dolgozó rétegek másképp reagálnak az eseményekre, legjobban lehet látni a volt V. ker. példáján, ahol is a XIII. kerülethez csatolt részben a polgárság körében bizonytalanság és nagyfokú izgalom észlelhető. Különböző rémhírek keltek szájra, így például, hogy az V. kerületi rész polgári lakosságát kényszerkilakoltatás útján fogják a kerületből eltávolítani, míg a másik szerint a létesítendő új V. kerület kizárólagosan polgári kerület lesz és szorosan el fogják határolni a proletárkörnyezettől. A XIII. kerülethez kerülő rész dolgozó lakossága örömmel fogadja az átcsatolást, és egyöntetűen azt mondják, hogy végre nem a polgárokkal kerülnek egyenlő elbánás alá. Tudják azt, hogy a XIII. kerület szociálpolitikai, egészségügyi és kulturális felemelkedés előtt áll, örülnek, hogy ebből részesülhetnek. Az újpestiek is örülnek annak, hogy a Palotától átkerülő nagyüzem révén erősödik a kerület munkásjellege. A szigetcsúcs lakói igen örülnek, hogy végre Csepelhez tartoznak, ahova földrajzilag, kataszterileg és politikailag eddig is tartoztak. AIII. kerület lakossága kezdetben hibáztatta, hogy három nagy iskolaépületet a déli határvonal levág a kerülettől, de megnyugodtak, mikor megtudták, hogy a dolgozók gyermekeinél nem fog hátrányt jelenteni, mert az iskolák körzeti beosztásánál a közelben lakók továbbra is látogathatják ezeket az iskolákat. Békásmegyer lakói közegészségügyi szempontból is örömmel vették az egyesülést, mert a hatósági orvosi intézkedések és kórházi ellátás terén a járási, illetve megyei székhely igen nagy távolságra esett. A XXII. kerület (Budafok, Budatétény, Nagytétény) az egymásközti közlekedés megjavítását kéri, a HÉV egyedül jelenlegi állapotával erre nem elegendő, szükséges lenne autóbuszjárat beállítása, illetve kiterjesztése. Az új kerületi elöljárósággal kapcsolatban a IV. kerület lakói nagyon messzinek találják a Honvéd utcát. A XVII. kerületben a központi fekvésű rákoscsabai községháza helyett a távolabb fekvő rákoskerti részre akarjuk a kirendeltséget létesíteni, ezzel a lakosság nagyrésze nem ért egyet, mert azon a vidéken a lakosságnak csak egy töredéke lakik. A sashalmi elöljáróság épületének megválasztása sem szerencsés. Értesülésünk szerint fenti két ügyben már történtek lépések más vonalon. A polgármesteri I. ügyosztály Bozóki BPB. Arch. B/l/50/1949. Tisztázat. 163. Az első fővárosi kultúrház felavatása Angyalföldön 1949. december 30. Népköztársaságunk Alkotmánya kimondja a dolgozók művelődéshez való jogát. Ennek gyakorlását teszi lehetővé a XIII. kerület dolgozói számára a hároméves terv keretében felépített XIII. kerületi