Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)
rendelkezésére. Ez a szám pedig azt mutatja, hogy átlagosan 3 személy jutott egy szobára. Az átlagszámításnál a valóság azonban lényegesen rosszabb volt, mert a lakások túlnyomó része csak egy szobás volt, úgyhogy ezekben a lakásokban négy, sőt több személy is jutott egy szobára. Ennek a szomorú számnak az volt az oka, hogy a lakosság száma az elmúlt idők bűnös parcellázásai következtében olyan rohamosan szaporodott, hogy a lakások építése evvel a szaporulattal egyáltalán nem tudott lépést tartani. Ennek példájául jegyzem meg, hogy míg 1920-ban a lakosság száma 40 544 volt, addig 1949-ben már 77 000, tehát majdnem kétszerannyi volt a lakosság száma. A felszabadulás utáni időben a helyzet még rosszabb volt, mert a háborús pusztítások során Pesterzsébet a lehető legnagyobb lakáskárokat szenvedte. 500 ház pusztult el teljesen, ami mintegy 1000 lakás kiesését jelenti, ezenkívül a megrongálódott lakásokból is 250 lakás még helyreállítatlan. A fentiekben vázolt helyzet városunk legnagyobb problémáját okozza, a súlyos lakáskérdést. Az 1949. év folyamán kormányzatunk segítségével sikerült ugyan 24 modern lakást építeni és az újjáépítési kölcsönök folyósításával a magánosok is nagyobb arányban folytathatták a lakáshelyreállítási munkákat, azonban mindez a helyzeten lényegesen nem segít. Feltétlenül szükség lenne arra, hogy városunk területén új lakások épüljenek. A már említett 24 lakást tartalmazó sorházak építésével egy 16 kat. hold kiterjedésű olyan terület rendezése kezdődött meg, mely terület eddig teljesen elhanyagolt állapotban feküdt a város közepén. A szóbanforgó terület rendezése a város középpontjában egy új városcentrum és evvel kapcsolatos hatalmas park kialakulását fogja jelenteni. Amint a csatolt vázrajzon is látható, a terület végleges lezárásához még 4 db. egyenként 3 emeletes blokkház építésére lenne szükség, melyeknek felépülése után a térnek a csarnok felőli lezárása, és így a terület teljes kialakítása lenne lehetséges. Politikai szempontból is igen nagy jelentősége lenne annak, hogy az elmúlt kormányzatok ideje alatt évtizedeken át elhanyagolt területet a demokratikus kormány segítségével olyan módon tudnánk rendezni, hogy a múlt szennye helyett korszerű módon megépített és parkosított területet nyújthatnánk a város dolgozó lakosságának. A város dolgozói a közelmúltban történt választások során példaadóan mutatták meg a demokratikus kormányhoz való ragaszkodásukat és így az említett házak felépítését bizonyára nagy megelégedéssel, mint jó munkájuk és helyes magatartásuk eredményét fogadnák a város dolgozói. Végezetül ismételten visszatérek arra, amit már levelem elején is mondottam. Tudom, hogy az ipari városok az elsők az építés sorrendjében, azt is tudom, hogy Pesterzsébetre is sor fog kerülni, mégis azt kérem, hogy ha csak egy lehetőség nyílik rá, légy segítségünkre ebben a súlyos problémánkban. Ha már ebben az évben nem is lehetséges, de a jövő évben tedd lehetővé, hogy az annyira várt lakásépítkezés városomban is megkezdődhessék. 1 1. Köböl József június 29-én válaszolt Futaki Bernát polgármesternek és közölte, hogy Nagy-Budapest 5 éves lakásépítési tervében nem szerepelnek Pesterzsébeten építendő új házak de érintkezésbe lépett a Tervező Irodával, és a levélben említett házakat az ötéves tervbe felveszik! Az első ötéves tervben a XX. kerületben 224 új lakás épült.
