Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

nevezetű pártszolgálatos személyében árulót sejtett, ezzel szemben is a legbrutálisabb módon járt el. A kivégzéseken majdnem minden esetben részt vett. Legtöbb eset­ben ó' maga nem gyilkolt, csak gyilkoltatott, de mikor pártszolgálatosainak munkája nem elégítette ki, akkor türelmét vesztette és a szerencsétlen áldozatokat ő maga gyilkolta halomra. Mint a pártszolgálatos nyomozó csoport parancsnokának felelnie kell nemcsak azokért a tettekért, amelyeket saját kezűleg követett el, hanem azokért is, amelyeket az alája beosztott pártszolgálatosok akár konkrét utasításai alapján, akár pedig az általa képviselt általános „erkölcs" alapján elkövettek. Terhelt részbeni ténybeli beismerésével és a megidézni indítványozott tanúk vallomásával, valamint az indítványozott tanúvallomások felolvasásával a fenti tény­állás bizonyítható, és ez a vád tárgyává tett bűncselekmény tényálladéki elemeit teljes egészében kimeríti, a vádemelés tehát indokolt. A vallomások felolvasása tárgyában tett indítványom miután a vallomást tevők már kivégzett személyek, ugyancsak indokolt. Terhelt előzetes letartóztatását továbbra is fent kell tartani, mert a büntetés előrelátható nagyságánál fogva szökésétől alaposan tartani lehet. Vádiratom mellé a Tál Lajosra vonatkozó nyomozati iratokon kívül csatolom a Nidosi Imrére vonatkozó Nb. XVII. 2718/1948., az Andrejkovics Bélára vonatkozó Nb. XVII. 2954/1946., a Salzer Vilmosné szül. Háy Lujzára vonatkozó Nb. III. 2288/1945. sz. és a Frisch Mártonra vonatkozó Nb. XI. 3410/1948. sz. népbírósági iratokat. 3 dr. Gálfi Gábor dr. Varga László vezető népügyész h. népügyész Bp. Népügyészség iratai 83236—1949. Tisztázat. 150. Goda Gábor tanácsnok beszámolója a főváros kultúrpolitikájáról 1949. május 8. Nem tanulmányt írunk a népi demokrácia kultúrpolitikájának jelenlegi helyzeté­ről, mindössze a fővárosi kultúrpolitika néhány szektorának adatain keresztül pró­báljuk megvilágítani eredményeinket és azt a jogosan várható fejlődést, amely jelen­legi eredményeinkből tárgyilagosan és szükségszerűen következik. Adatainkkal nem érintjük ezúttal sem iskolapolitikánk rendkívül jelentékeny eredményeit, sem a kultúr­politikának számos más területét. Mindössze néhány szektoron keresztül igyekszünk szembeállítani részint a felszabadulás óta megtett utat, részint pedig az 1938-as fővá­rosi közművelődési állapottal szemben elért mennyiségi eredményeket. E területen kétségkívül bonyolultabb feladat az eredményeknek százalékban és adatszerűen való kifejezése, mint például ipari termelésünk vonalán és e számokban való beszá­3. Tál Lajost a Budapesti Népbíróság 1949. április 9-én kötél általi halálra ítélte és az ítéletet május 31-én végre is hajtották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom