Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

itt vezető szerepet töltött be. 1944. okt. 15-től kezdve mint az árpádföldi nyilaskeresztes párt fegyveres pártszolgálatának megszervezője és vezetője működött. Ezen működése alatt Kéménczi Jánossal a helyi párt vezetőjével egyetértésben egy színlelt bombamerényletet rögtönöztek és ennek ürügye alatt több, a listájukon szereplő baloldali egyént elfogtak és a Radeczky laktanyába hurcoltak, ahol azokat súlyosan bántalmazták. A felszabadító seregek közeledtével terhelt pártszolgálatosaival együtt elmenekült Árpádföldről és Budapesten 1944. dec. 27-én vagy 28-án jelentkezett szolgálattételre a Városház utca 14. sz. alatt levő nyilas főkerületben Nidosi Imrénél. Nidosi terheltet az ún. „élelembeszerző csoport" vezetésével bízta meg, mely csoportnak a feladata azonban csak kisebb részben volt az élelembeszerzés. A csoport tagjai és vezetői, így Tál Lajos terhelt is, a többi pártszolgálatosokkal és különösen a nyomozó csoporttal, melynek akkor J. Balogh Mihály volt a vezetője, együttesen részt vettek razziákon, elhurcolásokban, fosztogatásokban, kínzásokban és gyilkosságokban. J. Balogh Mihály megfontolatlan, túlságosan radikális és Nidosival szemben fegyelmezetlen és engedetlen volt. Tál Lajos terhelt ezt a helyzetet felismerve jobban beférkőzött Nidosi bizalmába és az ő intrikája alapján, mert 1944. dec. 31.-én a dunaparti szállókból összeszedett személyeket J. Balogh Mihály nyomban ki akarta végezni, amely tettével azt a veszélyt idézhette volna elő, hogy — ami már egy ízben J. Balogh Mihállyal kapcsolatban előfordult — a rendőrség rajtuk üt és a főkerület pártszolgálatosainak gyilkosságaira ily módon nem kívánt fény derül, J. Balogh Mihály ezen szándékát megakadályozta. Az esetet megfelelő módon Nidosi elé tárva elérte azt, hogy Nidosi J. Balogh Mihályt letartóztatta és az NSzK.nak átadta, utódjául pedig Tál Lajos terheltet tette meg. Tál Lajos terhelt ezután átvette a nyomozócsoport vezetését és az ő parancsnoksága alatt és utasításai alapján a brutális kínzások és gyilkosságok sorozata nem hogy enyhült volna, hanem még inkább fokozódott. Tál Lajos terhelt 1945. jan. 17-ig működött a Városház u. 14. sz. főkerületnél, majd a nyilas vezérkarral és pártszolgálatosaival együtt Budára menekült. Itt hamarosan megsebesült és Budán érte el a felszabadulás. A felszabadulás után hazament fiával Tál Györggyel Árpádföldre, majd mikor neszét vette, hogy tetteiért keresik, először a délvidéki Madaras községbe, majd innen Jugoszláviába szökött. Később visszatért és először Gál Lajos, majd Német Lajos álnév alatt telepedett meg. A nyilasok (Nidosi) és a német katonai parancsnokság között egy titkos megállapodás állott fent a zsidók „likvidálására" vonatkozólag. A német katonai hatóságok hallgatólagosan támogatást nyújtottak ezekhez a gyilkosságokhoz, azonban legszigorúbban kikötötték, hogy ezekre a gyilkosságokra és különösen azok elkövetőire nem szabad, hogy fény derüljön. Erre nyilvánvalólag a még itt tartózkodó külföldi, különösen svájci és svéd, képviseletek és a bel- és külföldi közvélemény altatása és félrevezetése szempontjából volt szükség. J. Balogh Mihály, a nyomozócsoport, az ún. „halálbrigád" vezetője, megfontolatlanul hajtotta végre a gyilkosságokat és ez az eljárása egy ízben majdnem oda vezetett, hogy a rendőrség rajtuk ütött és leleplezte őket. (J. Balogh Mihály saját ügyében tett vallomása és Andrejkovics Béla vallomása.) A megfontolatlan és rögtönös kivégzés, melynek J. Balogh Mihály volt a híve, még egy szempontból nem tetszett Nidosinak. És pedig azért, mert így nem volt mód az elfogottak kivallatására és azok esetleges értékeinek kipuhatolására és megszerzésére. Tál Lajos terhelt