Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)
A polgármester jelentése a belügyminiszterhez a főváros helyzetéről. Részlet 1949. február 14. I. Politikai helyzet 1. Az utolsó néhány hónap alatt, mint azt a koalíciós pártok vezetői kifejezésre juttatták, a demokratikus tábor egysége a munkásosztály és pártja vezetése alatt megerősödött, a demokratikus pártok egymáshoz való viszonya megjavult. A pártok elvi felfogása annak következtében, hogy a Független Kisgazdapárt a népi demokrácia alapjára helyezkedett, és helyesnek fogadta el a viszonylag békés fejlődés útját a szocializmus felé, közelebb jutott egymáshoz, ami szükségszerűen a pártok budapesti szervezeteinek életére is kihatott. Összevetve azonban e fejlődés során az ország területén és Budapest területén végbemenő változásokat és ezek nyomán kialakult helyzetet, mégis bizonyos különbségeket kell észlelnünk. Az a tény, hogy a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt tömegbázisa a fővárosban nem a kis- és középparasztság, hanem értelmiségi, kispolgári, sőt nem egy esetben levitézlett középosztálybeli elemekből tevődik össze, azt jelenti, hogy e két párt budapesti vonatkozásban nem lehet olyan szilárd támasza a demokratikus fejlődésnek, mint ahogy az az ország egyéb területein a kis és középparaszti tömegbázis alapján lehetséges, így a koalíciós pártok budapesti vezetőségének pártközpontjai egymáshoz való viszonya, a harci szövetségből adódó feladatok helyes felismerése és kiértékelése az egyes pártok viszonyaira megfelelő, de ennek a kisugárzása a tömegek felé nem teljes értékű. Mégis azokban a politikai feladatokban, amelyeket az elmúlt hetek során az ország és így fővárosunk életében meg kellett oldani, a pártok között együttműködés mutatkozott, és így a Kisgazdapárt és a Parasztpárt demokratikus elemeinek segítségével biztosítani lehetett a feladatok megoldásához szükséges egységet. A pártok Budapesten megkezdték az előkészületeket a Függetlenségi Népfront budapesti és kerületi szervezeteinek megalkotására. 1 A Népfront megalkotása a hosszú előkészületi munka következtében budapesti vonatkozásban sehol sem keltett meglepetést. Az az agitáció, amely a múlt esztendő folyamán azt híresztelte, hogy a Népfront szervezet a politikai pártok önállóságának elhalványítására irányul, meggyengült, a demokratikus erők nagy győzelmet látnak a Népfront létrehozásának lehetőségében és a pártversengés kiküszöböléséről tett kijelentések kedvezően hatottak valamennyi demokratikus párt budapesti szervezeteire. Erőteljesen folyt ebben az időszakban a klerikális reakció elleni küzdelem Budapest egész területén. A küzdelem egyrészt a tömegek helyes módon való felvilágosítására, másrészt a klerikális reakció agresszív kísérletei végrehajtásának megakadályozására irányult. E téren a pártok 1. A Magyar Függetlenségi Népfront nagy budapesti ideiglenes bizottsága 1949. február 12-én alakult meg, elnöke Marosán György lett. Az alakuló ülésen Köböl József, a bizottság titkára bejelentette, hogy Budapest közigazgatási egysége a közeljövőben megvalósul. Az ideiglenes bizottság is már nagy-budapesti viszonylatban jött létre.
