Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

alpolgármesteri állást. Ennek az intézkedésnek a helyességét az azóta eltelt idő teljes mértékben igazolta. Megszüntettük a VIII/B ügyosztályt, amely az ipari közellátás kérdésével foglalkozott. Munkakörének egyrészét beolvasztottuk a VIII. ügyosztályba. Megszüntettük a XIV. ügyosztályt, amely közmunka keretében romtakarítást és robbanóanyag eltávolítási munkálatokat végzett. Ugyancsak ez az ügyosztály szervezte meg a közmunkaváltság fizetését és beszedését. Átszerveztük a X. ügyosztályt és ezzel megvalósítottuk a főváros közegészségügyének egységes irányítását. Ez a reform az egészségügyi igazgatást egységesebbé, eredményesebbé és racionálisabbá tette. Az átszervezett X. ügyosztály 3 csoportból áll: megelőző szolgálatból, gazdasági csoportból és betegellátásból. Szorosabbá és a gazdasági viszonyok által megszabott új követelményekhez alkalmazkodóbbá igyekeztünk tenni a számvevőséget, amelynek a kamerális rendszer alapján végzett munkája a kor követelményeinek nem felelt meg. A számvevőségnek ugyanis nemcsak arra kell képesnek lennie, hogy a szabálytalan kezelést, a sikkasztást, a hűtlen pénzkezelést utólag meg tudja állapítani, hanem arra is, hogy az ilyen dolgokat meg tudja előzni. Az átszervezést az új költségvetési rendszer is szükségessé teszi. A számvevőség ezentúl közvetlenül a polgármesternek jelent és vizsgálata nem eddigi alakszerű módszerekkel, hanem váratlanul, új eszközökkel, a 20 főből álló ellenőrző csoporton keresztül megy végbe. Folytattuk ebben az évben a közigazgatás politikai és erkölcsi szempontból való megtisztítását, valamint annak felfrissítését a munkásosztálynak a közigazgatási gépezetbe kerülő fiai által. Az élet és a fejlődés azonban még további szervezeti reformok szükségességét állítja elénk, így az elnöki ügyosztály átszervezését, az előrelátó munkaerőgazdálkodás és a munkaerő-nyilvántartás feltételeinek megteremtése végett. Az elnöki ügyosztálynak kell megerősítenie a közigazgatásban a munkafegyelmet. Ennek érdekében a hivatali vizsgálatok módszereit is újjá kell szerveznie és demokratikus, megbízható minősítési rendszert kell kidolgoznia. A főváros üzemeinek községi nemzeti vállalatokká való átalakulása szükségessé teszi a XII. ügyosztály átszervezését és az állami iparigazgatóságok mintájára való átalakítását. Folyamatban van a műszaki igazgatás átszervezése, mert kormányrendelet alapján megalakult a Fővárosi Építési és Tervezési Intézet. A gazdasági élet fejlődése, az anyagköltségvetés rendszerének bevezetése, a gyártásnak a szükségletek szerinti irányítása, a költségvetésből pontosan megállapítható anyagszükséglet, a tervgazdálkodás előrehaladása lehetővé teszi az Anyaggazdasági Intézet átszervezését, illetőleg lassú megszüntetését és a fővárosi anyagbeszerzés új módjainak kifejlesztését. Biztosítási rendszerünknek a népbiztosítás felé haladása szükségessé teszi és napirendre hozza a Segítőalap és az OTBA egyesítését. Ez az egyesítés azonban csak az orvosi ellátásra vonatkozik. Az alkalmazottak üdültetése részben munkaadói, részben szakszervezeti feladat lesz és ezért a főváros és intézményei, illetőleg üzemei tulajdonában levő üdülőket egy intézmény keretében kívánjuk összevonni. Az élet és a helyzet gyakorlatilag már részben kialakította a kerületi elöljáróságok reformját, struktúrájának megváltozását. Ez az átalakulás jogszabályokban ugyan még nem ment végbe, de végbement már a gyakorlatban. A kerületi elöljáró