Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)
mennyien egyetérthetünk abban, hogy az önkormányzatoknak a népi demokráciától nemcsak nincs félni valójuk, hanem éppen a népi demokrácia az, amelyben az önkormányzat új értelmezésének, új feladatainak megfeleló'en, a nép legszélesebb tömegeinek bevonásával és legszélesebb öntevékenysége jegyében tudjuk irányítani a hozzánk tartozó közösség, Budapest dolgait. Őszintén szólva másodrendűnek tartom azt a szempontot, amely pedig szintén fontos és amelyre az előttem felszólalt bizottsági tag urak szintén rámutattak: a tervszerű és egységes gazdálkodás szempontját. Másodrendűnek tartom, mert — ismétlem — az általam kifejtett elvi szempontból nézem a kérdést. Gyakorlati kérdésről van szó, amely természetesen szintén fontos lesz, bár nem a mi vonatkozásunkban. De utalhatok arra, hogy a mezőgazdasági városok a fejlődésben Magyarországon mennyire visszamaradtak; ha utalok arra az érdekes tényre, amely egyre inkább látszik, hogy tudniillik Miskolc lesz Magyarország második városa, mert az a mezőgazdasági városi forma, amely Debrecenben és Szegeden van, ilyen nagyobb mérvű fejlődésre lényegében nem képes; ha azt nézzük, hogy milyen helyzetbe jut egy olyan város, amely pusztán csak a mezőgazdaságra van alapozva, mint például Makó a hagymára, ilyen alacsony világpiaci ár időszakában: akkor azt kell mondanunk, hogy igenis szükségünk van arra, hogy a városok beruházási, beszerzési szükségleteit egyenletesen állapítsák meg. •— Végül még a fokozott éberség kérdésére akarok kitérni, amelyre Tausz bizottsági tag úr nagyon helyesen felhívta a figyelmet. Eddig a különböző pártok és azt hiszem, a szakszervezet is, teljes mértékben arra törekedtek, hogy a saját tömegeiket olyan módon tudják vezetni és irányítani, hogy a fővárosban ne kelljen a szabotázsjelenségek megismétlődésétől félni, olyanoktól, mint amilyenek a felemlített szabotázs események, 4 vagy a földművelésügyi minisztériumi dolgok 5 voltak. Minden eszközzel azon leszünk, hogy tisztviselőink teljes erővel és hűséggel szolgálják a népi demokráciát és minden intézkedés végrehajtása során e tekintetben kellő ellenőrzést is gyakorolunk. Természetesen szükség van gárdánk politikai nevelésére, hiszen még igen sok rétegben megmutatkozik a politikától való bizonyos félelem, idegenkedés, a szó ama értelmében apolitikus magatartás, amidőn valaki elvonatkoztatja magát a politikától, ami semmiképpen sem helyes, mert a politikával mindenkinek foglalkoznia kell, hiszen a vele való foglalkozás olyan mértékben tudatosítja az embereket, hogy a szabotázshoz hasonló jelenségek megismétlődésétől nem kell félni. Ugyanúgy, mint a pedagógusok vonalán, a közigazgatás vonalán is törekedni fogunk ennek a nevelésnek minél szélesebbé tételére. A lakásproblémával kapcsolatos kérdésekre egyébként Fodor alpolgármester úr válaszol. (Helyeslés.) Bp. Szfőv. th. biz. közgy. jkv. 1948. 4. Az ülésen az amerikai tulajdonban levő dunántúli olajtelepeken, a Magyar—Amerikai Olajipari Rt.-nál, valamint a budapesti Hutter és Lever szappangyárban történtekről volt szó. 5. 1948. július 11-én jelent meg a Belügyminisztérium közleménye a Földművelésügyi Minisztériumban leleplezett összeesküvésről.
