Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)
A törvényhatósági bizottság 1848. március 15-e századik évfordulója alkalmából tartott ünnepi közgyűlésén elfogadott határozat 1948. március 15. Goda Gábor h. tanácsnok: Mélyen tisztelt Közgyűlés! Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1848. március 15-ének századik évfordulóján lelkesedéssel és kegyelettel hajt fejet a márciusi forradalom hősei és vívmányai előtt. E törvényhatósági bizottság annak a városnak hivatalos képviselete, amelynek népe elindította útján a magyar szabadságért és az emberi jogokért folytatott, példaadásában páratlan küzdelmet. E város falai közt ért tetté az egész magyar nép sok évszázados követelése. Az akkor még három városra oszló főváros közönsége elszánt akarattal, élete és boldogulása kockáztatásával állott ki a haladás, az önkény béklyóiból való felszabadulás és a mindenkire kiterjedő emberiség eszméi mellett. Ők voltak az elindítói azon a napon annak a fejlődésnek, amely évszázados akadályok torlaszán túl a mi napjainkban a magyar szabadsághoz vezetett. E diadalmas nap és dicsőséges esztendő emlékezetét óhajtja szolgálni és hirdetni a százesztendős fordulón a törvényhatósági bizottság, amikor kimondja a következőket: 1. A székesfőváros törvényhatósága — törvényes jogutóda Pest város közgyűlésének, amely a magyar állam hatóságai közül legelsőnek állott a magyar szabadságért forradalomra kelt pesti ifjúság és népelem mellé, elsőnek tette magáévá a magyar nemzet követeléseit és hirdette ki a diadalt még azon esti kiáltványában — most, a százéves fordulón meghatott lélekkel tesz hitet a magyar népi demokrácia mellett. A népi demokrácia egyenes folytatása annak a politikai magatartásnak, amelynek megfogalmazói azok a pesti ifjak — Petőfi és Vasvári — voltak, akik a száz év előtti napon a nép útmutatóivá lettek. A mi demokráciánkat először 1848. március 15-én az európai haladás élén járó pesti ifjúság írta zászlajára és hordozta meg a közvélemény előtt. Ezt az eszmét, amely akkor felvillant és utat mutató gondolat volt, de amelynek valósággá teljesedéséhez emberöltők tévelygésére és küzdelmeire volt még szükség, csak a mi időnk népi demokráciája tette valósággá. A száz év előtti ifjak első lépései óta csak a mi korunk látja biztosan és határozottan a különbséget a népi szabadságon épülő és az ellentétes, tehát szűk körre szorítkozó demokráciák között. E népi demokrácia megvalósítása a magyar népnek történelméből fakadó rendeltetésszerű feladata, amely immár százesztendős hagyományra tekinthet vissza. 2. Hogy a nagy nap emlékét minél elevenebben tartsa köztudatban, a törvényhatósági bizottság feleleveníti azokat az utcaneveket, amelyeket 1848-ban Petőfi indítványozott, és Március 15-e térnek nevezi el az Eskü teret, melynek eddigi neve Ferenc József kiegyezés utáni koronázásakor keletkezett és a királyok soha meg nem tartott esküit idézte; Szabadsajtó-útnak nevezi el továbbá az Eskü utat, amelynek egyik sarokházára — a Kígyó utca, az egykori Kígyó, ma Apponyi tér, és a későbbi Eskü út sarkán — először függesztette ki a nagy napon Sükei Károly a magyar nemzet tizenkét pontból álló követelését. 1 1. A polgármester 1948. március 31-én intézkedett az utcanévváltozás végrehajtásáról.
