Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

ellentétes politikai érdekcsoportjai között hányódott, anélkül, hogy a megoldás terén egy lépéssel is továbbjutott volna. Nagybudapest azonban több szempontból valóságos és létező' egység. Ami a városi közszolgáltatásokat, közműveket illeti, ezek a közigazgatási határokat régen áttörték. Budapest közlekedési vállalata látja el a környék lakosságát. A budapesti gáz- és vízmű messze túlterjed, sőt ma is terjed a főváros közigazgatási határain kívül és az elektromos áramszolgáltatás a környéken, jóllehet magánvállalatok kezében van, ezek hálózata azonban a fővároséval kapcsolatban van és onnan veszi az áramot. Az időnként adódó szükségletek nyomása következtében a közigazgatás egy-egy részterületén már a közigazgatási egység is kialakul. Pl. rendőrség, közellátás (Budapest polgármestere a környék közellátási kormánybiztosa), városrendezés (a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatáskörében) stb. Irányító tevékenység hiányában azonban ezek a részterületek szerkezetükben nem fedik egymást, ami sokszor zűrzavart és súlyos nehézségeket okoz. Több szempontot kell mérlegelnünk, ha a kérdést úgy vetjük fel, szükséges-e Nagybudapestnek közigazgatásilag minél előbb való megvalósítása? Legsúlyosabb ellenérv az, hogy a fővároshoz csatolandó részből eredő bevételek elvonása súlyos kiesést okoz a vármegye háztartásában. Ez az oka, hogy Pest megye a múltban is mereven szembehelyezkedett Nagybudapest megvalósításának gondolatával. Véleményünk szerint Nagybudapest megvalósításához csatolandók: Budafok, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Kispest, Újpest és Rákospalota megyei városok, Csepel, Albertfalva, Pestújhely, Sashalom, Rákosszentmihály, Mátyásföld községek. Ma még nem lehet és felesleges is lenne végérvényesen állástfoglalni abban a kérdésben, hogy a kisebb települések közül melyek csatolandók még Budapesthez; a települési, termelési és foglalkozási szempontok mérlegelésével számbajöhet még: Soroksár, Pestszentimre, Nagytétény, Budatétény, Mátyásföld, Csillaghegy (Békásmegyer). Megjegyzendő, hogy ezen községek ide, vagy odacsatolása háztartási szempontból különösen a megye jövedelmeinek kisebbedése szempontjából elhanyagolható tételek. A Pest-környéki megyei városokból (Csepelt hozzászámítva) befolyó közbevételek mintegy 40%-át teszik ki a megye területéről befolyó összes közbevételeknek, míg a szóbanforgó terület lakossága (475 000) a megyei összterület lakosságának (1 600 000) nem egészen 30%-a. Ez azt jelenti, hogy a megye bevételeinek nagyobb hányadát veszítené el, mint amekkora a lakosságban való kisebbedés, sőt a megyei háztartás kiesése valamennyi alap figyelembevételével megközelítené a 60%-ot Nagybudapest megalkotásával. A megye területén a fejenkénti szolgáltatások összege 55,— forint. A Budapesthez csatolandó területen a fejenkénti szolgáltatás 96,— forint. Az elcsatolás után megmaradó megyében a szolgáltatás fejenkénti összege 40,— forint lenne. A fejenkénti szolgáltatások megoszlása táblázatba foglalva: Pest vm.-ben most Pestkörnyék Budapest most Maradék megye közegészségügyre szociális célokra kulturális célokra újjáépítésre 5,3 forint 4,6 forint 6,1 forint 10,5 forint 12,9 Frt. 12,8 Frt. 9,0 Frt. 20,8 Frt. 18,5 Frt. 14,5 Frt. 16,0 Frt. 13,0 Frt. 2,6 Frt. 1.6 Frt. 6,0 Frt. 6.7 Frt.