Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

bizottság tagjait. A főtitkárt és helyetteseit Harustyák József elvtárs üdvözölte a végrehajtóbizottság nevében. Harustyák elvtárs beszédében hangsúlyozta, hogy nehéz esztendő után vagyunk és nem lennénk hívek önmagunkhoz, ha elhallgatnánk, hogy az elmúlt év sok, nagyszerű és maradandó eredménye mellett sok fájdalom és csalódás is ért bennünket. A 35. kongresszus óta lelkiismeretlen és felelőtlen akciók igyekeztek megbontani a mozgalmat és ez vezetett a szeptemberi katasztrofális válsághoz. Az eredmények arra köteleznek bennünket, hogy fölemeljük szavunkat és megjelöljük az irányt, amelyet követnünk kell, hogy hasonló válságot elkerülhessünk. Hibának és bűnnek tartjuk a kompromisszumos gondolatot, mert a szocialista harcban és a szocialista eszmében nem lehet megalkuvás, csak az osztályerőkkel haladhatunk együtt szoros szövetségben. Harustyák elvtárs ezután a szervezés bizonyos területén mutatkozó tüneteket bírált, majd hangoztatta, hogy a fővárosi végrehajtóbizottságnak bizonyos értelemben irányító szerepet kell betöltenie, éppen ezért kéri a pártgyűlés azonnali összehívását. Ezután Faragó György elvtárs olvasta fel a fővárosi végrehajtóbizottság következő határozatát: A „harmadik út" ellen „A fővárosi végrehajtóbizottság a centenáriumi év kezdetén, átérezve a magyar szociáldemokrata dolgozók pártjának nagy történelmi hivatását, mint a magyarországi munkásmozgalom legnagyobb szervezetének és mindenkor legszilárdabb alapjának képviselője, szükségét látja annak, hogy leszegezze álláspontját a közeljövő politikai feladataival, a nemzetközi, az országos és a párt belső életét illető problémákkal kapcsolatban. A fővárosi végrehajtóbizottság 1947. december 31-én tartott rendkívüli ülésén álláspontját a következőkben foglalta össze: 1. A szociáldemokrácia nagy történelmi hivatásának csak akkor tud megfelelni, ha élesen és minden kétséget kizáróan helyezkedik szembe a nemzetközi nagytőke bármilyen jelentkezésével és éles elutasításával világosan és tisztán elhatárolja magát tőle. Sem taktikai, sem egyéb meggondolások nem tehetik lehetővé számunkra, hogy a munkásosztály ellenségeivel, vagy akárcsak ellenfeleivel is olyan időleges, vagy tartós megegyezést kössünk, amely elhomályosíthatná munkáspárt-jellegünket és a munkásosztály egységének gondolatát. Szövetségesünk a nemzetközi politikában csak úgy, mint a belső politikában maga a szocialista proletariátus, mégpedig pártállásra való tekintet nélkül. A szociáldemokrata pártok nemzetközi együttműködésében nem az a feladatunk, hogy minden körülmények között és minden áron védelmezzük szociáldemokraták politikáját, hanem az, hogy a magunk szocialista magatartására támaszkodva, szigorú elvi kritikát gyakorolva, hozzájáruljunk ahhoz, hogy a világ szociáldemokratái ne a katasztrófába vezető közvetítő „harmadik utas" politikáját kövessék, hanem álljanak a nemzetközi osztályharc élére. Ne azt tekintsék feladatuknak, hogy segédkezet nyújtsanak a kapitalizmus restaurálásához, hanem építsék a szocializmus nemzetközi győzelmének útját. 2. Ennek a politikának érdekében a magyar Szociáldemokrata Párt fűzze szorosra kapcsolatait azokkal a szociáldemokrata és kommunista pártokkal, amelyek a munkásosztály akcióegységére építik a maguk politikáját, így elsősorban a lengyel és