Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

A magyar kormány az új pénz bevezetése, valamint azután az egy esztendő után, amelyben az új valuta fényesen kiállotta a próbát, nemzetközi hitelt szerzett és általánosan ismertté lett, most úgy határozott, hogy egyelőre három esztendőre készíti el az újjáépítés tervét, amelynek célkitűzése tulajdonképpen a termelés fokozásán, tehát a többtermelésen keresztül a dolgozók életszínvonalának három év alatt a háborút megelőző életszínvonal mértékén felül való felemelése. Hangsúlyozni szeretném, hogy a „többtermelésen keresztül", mert minden közgazdász — politikai meggyőződésétől függetlenül — egyetért abban, hogy az életszínvonal felemeléséhez többtermelésre van szükség. A dolgozók közvetlenül a háború után, a legsúlyosabb nélkülözések között sem vesztették el az ország jobb jövőjébe vetett hitüket és nem kérdezték, hogy munkájukért milyen ellenszolgáltatásban részesülnek. Hisznek abban, hogy a demokratikus Magyarországon szebb jövő virrad rájuk és a hároméves terv megvalósításával ennek a hitnek kell valóra válnia. A főváros hároméves tervét is az országos hároméves terv alapján állítottuk össze. Az országos hároméves terv megállapította, hogy a rendes bevételeknek és kiadásoknak hogyan kell emelkedniök a tervgazdálkodás három esztendeje alatt. E megállapítások szerint számítottuk ki, hogy milyen összeg állhat rendelkezésre a főváros községi háztartásánál és üzemeinél a hároméves terv keretébe tartozó munkák megvalósításának céljaira. Ezzel párhuzamosan, sőt ezt megelőzőleg több összeállítás is készült arról, hogy a főváros hivatalait, intézményeit és üzemeit sújtott háborús károk teljes helyreállítása és a demokratikus fejlődés követelményeinek megfelelő új beruházó és egyéb szociális jellegű munkák elvégzése mennyibe kerülne. Ennek a teljes helyreállító és fejlesztő programnak a költségei természetesen messze meghaladják azt az összeget, amely a hároméves terv megvalósítására a főváros rendelkezésére állhat. Az állami tervhivatallal egyetértésben ki kellett tehát válogatni ebből a programból azokat a munkákat, azokat a beruházó és fejlesztő kiadásokat, amelyek a legszükségesebbeknek látszanak. A főváros hároméves terve lényegében ezeket az adatokat tartalmazza. Az országos hároméves terv fővárosi beruházások céljaira körülbelül 670 millió forintot irányoz elő. Ennek figyelembevételével a főváros hároméves gazdasági tervében foglalt beruházó munkák végösszege 672,5 millió forint. A fővárosi dolgozók gazdasági, kulturális és szociális életszínvonalának felemelése érdekében azonban olyan nem beruházó jellegű munkák elvégzéséről is gondoskodni kell, amelyek a hároméves terv kereteibe éppen nem beruházó jellegüknél fogva nem illeszthetők bele. Ezeknek a munkáknak a költségeit a főváros hároméves gazdasági tervében ugyancsak előirányoztuk azzal az elgondolással, hogy ezek a költségek a hároméves terv ideje alatt mint rendkívüli kiadások a főváros költségvetésébe fognak belekerülni; természetesen aszerint, amint a főváros bevételei e munkák megvalósítására fedezetet biztosítanak. Ezeknek a munkáknak a végösszege körülbelül fele a hároméves tervben foglalt beruházásoknak: 327 millió forint. Ismételnem kell, hogy a terv sok vonatkozásban az állami tervhez kötött adatokat tartalmaz és meg kell mondanom, hogy az egyes tételek az egészből kiragadva sokszor kevésnek tűnnek, különösen a várost ért mérhetetlen háborús károkhoz viszonyítva — de az országos terv adatait, valamint azt is tessék figyelembe venni, hogy ez a terv csak az első hároméves terv és három év alatt természetesen nem lehet