Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

közi otthonok, az internátussal egybekötött gyógypedagógiai intézet, valamint a 3 francianyelvű általános iskola. Kívánatos ugyanis, hogy ezek működésében szünet ne álljon be és ezért részükre a szükséges tüzelőmennyiséget biztosítottam. Az 1946/47. tanévben több iskolát, illetőleg iskolatípust szerveztem. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű az általános iskola megszervezése volt. A tanulók a felszabadulást megelőző időben 10 éves korukig együtt nevelődtek az elemi iskolában. Az elemi iskola IV. osztályának elvégzése után a tanulók folytathatták a tanulást a polgári iskolában, vagy a gimnáziumban, illetőleg megmaradhattak az elemi iskola felső tagozatán. Tehát már 10 éves korban kellett dönteni az iskolaválasztás fölött, amely nem egyszer pályaválasztást is jelentett. A 10—14 éves gyermekek rendelkezésére állott három iskolatípus szellemi tekintetben egymásfölé-rendeltséget jelentett, azonban az iskolaválasztást nem mindig a szellemi fejlettség, hanem a tanulók anyagi és társadalmi helyzete döntötte el. A nagyvárosi ember szellemi színvonalát meghatározta az a körülmény, hogy a nagyvárosok magasabb színvonalú iskolái a városi gyermekek részére sokkal könnyebben hozzáférhetők voltak, mint a falusi nagy tömegek részére. Ennek következtében az értelmiség legnagyobb része a városok lakosságából került ki, elszakadva a parasztságtól és a munkásságtól. A már legzsengébb gyermekkorban jelentkező osztálykülönbség megszüntetése érdekében létesítette a magyar demokrácia az általános iskolát, amelynek I. és V. osztályát a székesfőváros a községi iskoláknál már a felszabadulás utáni első, 1945/46. iskolaévben, I—IV. osztályát a folyó 1946/47. tanévben léptette életbe, az 1947/48. iskolaévtől kezdődően pedig az I—VIII. osztályokban egységes tanterv szerint tanulnak a főváros területén a 6—14 éves tanulók. Az általános iskola életbeléptetése a múlttal szemben azt jelenti, hogy 14 éves koráig vagyoni és társadalmi viszonyaira való tekintet nélkül együtt tanul minden gyermek. Együtt és egységes tanterv szerint, ami egységes alapműveltséget biztosít minden szellemileg egészséges tanuló számára. A gyakorlatban tehát az általános iskola a népiskola, a polgári iskola és a gimnázium I—IV. osztályos tanulóit foglalja egységes szellemű iskola-típusba, amely — annak teljes kibontakozása és kifejlődése után — vidéken és városban egyaránt képesíti a tanulóit arra, hogy képességeiknek megfelelő gyakorlati, vagy elméleti irányú továbbművelésükkel, a nemzeti közösség értékes tagjaivá váljanak. Az általános iskola életrehívására a kezdeményező lépést a főváros tette meg. Ez az iskolatípus a jelen tanévben még átmeneti stádiumában működik, mert ma még működnek a polgári iskolák és gimnáziumok III—IV. osztályai is. A jövő tanévtől kezdve azonban az iskola átmeneti jellege megszűnik. Megszűnik ezzel egyidejűleg a népiskola I—VIII. osztálya, a polgári iskolák és a gimnáziumok I—IV. osztálya. — Az általános iskola I—IV. osztályában — a népiskolákhoz hasonlóan — egy-tanítós, az V—VIII. osztályában pedig szakonként megosztott oktatás folyik. Ez az új iskolatípus megszervezése komoly feladatot jelent a közoktatási ügyosztály számára. Az általános iskola életbeléptetése a községi iskolákba járó tanulóknak mintegy 75%-át érinti. Az átszervezéssel érintett nevelői kar létszáma is tekintélyes. A népiskolai tanítók száma 1840, a polgári iskolai tanároké 773, a két igazgatói kar tagjainak száma 124, illetve 56. Ha még számításba vesszük a gimnáziumok alsó osztályaiból az általános iskolához áthelyezendő tanerők számát, akkor az általános iskola életbeléptetésével kapcsolatosan mintegy 3000 nevelő új beosztása válik szükségessé. A szervezési feladat négyirányú, úm.: 1. Ki kell jelölni az általános iskola 22* 339