Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

az árak növekedése veszedelmesen lenyomta. Az árszínvonal letöréséhez, a reálbérek biztosításához a székesfőváros és a kormányzat szoros együttműködésére van szükség. Azok a szigorú büntetések, amelyeket bíróságaink újabban a feketézőkre és árdrágítókra mérnek, remélhetőleg megfékezik a sötét spekulációt, de az árak és a bérek egyensúlyát csak átfogó, az egész gazdasági életet szemmel tartó intézkedések biztosíthatják, valamint a termelés növekedése, amelynek indexe — nem úgy, mint a béreké és fizetéseké — állandó és örvendetes fejlődést mutat. A termelés további fokozásából ki kell venniök részüket a főváros üzemeinek is. Az ipari energiaforrások, különösen a villanytermelés növelésére szükségünk van. A Mátravidéki Erőművet sürgősen meg kell építeni és bekapcsolni a főváros energiahálózatába. Az üzemi tarifák megállapításánál azonban mindig szem előtt kell tartani, hogy a községi üzemek feladata a lakosság szükségleteinek jobb és olcsóbb kielégítése, nem pedig az üzleti nyereség. Az energiaforrások említése során különös figyelmet kell fordítanunk Budapestnek eddig szinte kihasználatlan, bő természeti energiaforrásaira: a páratlan hatású hővizeinkre, melyekkel a város egyes részeinek melegvízfűtését lehetne megvalósítani. A melegvízforrásokkal függ össze a községi fürdőpolitika helyes megszervezése. Olcsó, sőt ingyenes népfürdők létesítésével a főváros minden dolgozójának lehetőséget kell adni, hogy Budapest gyógyvizeinek áldását élvezhesse. A fürdőpolitika szervesen kapcsolódik a békekötés után bizonyára nagy lendülettel meginduló idegenforgalom problémájához. Fel kell készülnünk erre és már most gondolnunk kell a Tabán újjáépítésére, a budai fürdőváros megteremtésére. De fel kell hívnom a törvényhatósági bizottság t. tagjainak figyelmét a közlekedési kérdésekre is. Budapest földrajzi helyzeténél fogva kiválóan alkalmas, hogy Kelet és Nyugat találkozó pontja legyen. Ezen a városon kell átvonulnia Kelet és Nyugat áruforgalmának, itt kell lebonyolódnia a Dunán feljövő tengeri hajók átrakodásának. Éppen ezért különös gondot kell fordítanunk útépítésre, nagy kapacitású dunaparti kikötő építésére és repülőtereink fejlesztésére. Szakértők megállapítása szerint rövidesen a gépkocsiforgalom nagyarányú növekedésével kell számolnunk. Budapesten nemcsak a parkírozó helyek száma elégtelen, hanem megfelelő befogadó képességű garázsok sincsenek. Bár a garázsépítés nem községi feladat, a székesfővárosnak ezen a téren valamilyen formában mégis kezdeményező lépéseket kell tenni. Ami a város belső közlekedési rendszerét illeti, ugyancsak sok tennivaló van. A távolabbi jövő kívánalma kétség kívül — a világ többi nagy metropolisának mintájára — a földalatti gyorsvasút megépítése. Ha ennek a nagyszabású tervnek a megvalósításához hozzákezdünk, a munkanélküliség kérdését évekre megoldottuk, éppen ezért állandóan napirenden kell tartanunk. Már most hozzá kell azonban látnunk a főváros autóbuszhálózatának kiépítéséhez. A város belterületén a sínpályához kötött közúti villamos a legtöbb nagyvárosban már a múlté. Az erre a célra fordítandó szükségszerű beruházások a jövő szempontjából nem rentábilisak. A felvetett nagy kérdéseket azonban csak külső segítséggel lehet megvalósítani. A háború és az azt megelőző esztelen fegyverkezési politika következtében szegények lettünk. Ahhoz, hogy saját erőnkből talpraálljunk, évtizedekre van szükség. Ennek a városnak sokat szenvedett népe azonban nem akar évtizedekig várni. Meg kell kezdenünk tehát a tárgyalásokat a különböző külföldi pénzpiacokkal és hosszú