Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

Bányászati és kohászati épületkárok összege Hitelintézeti épületkárok összege Biztosító intézeti épületkárok összege Kisipari és különböző' kisebb üzemek 9,0 millió békepengő 44,4 millió békepengő 128,0 millió békepengő épületkárai Összesen 212,9 millió békepengő 857,5 millió békepengő A közületi tulajdonban levő épületek kárai közül ki kell emelni azt a hatalmas összegű, 462 milliót meghaladó károsodást, amit a Magyar Államvasutak épületei szenvedtek el. Ez az összeg — a fentiekhez hasonlóan — szintén közvetlenül a gaz­dasági életet sújtja és bénítja meg az újjáépítési feladatokkal túlterhelt gazdasági vér­keringést. Ezenkívül kiemelhető még a posta 20 millió, a társadalombiztosító intéze­tek 42 millió összegű károsodása, míg a fennmaradó 627 millió pengő a szorosan vett középületek és egyéb állami, valamint önkormányzati intézmények és üzemek károsodását jelenti. Mindezek az adatok egyrészt összegszerű nagyságukban, másrészt a nemzeti vagyon pusztulásának mértékében és közgazdasági, valamint szociális kihatásukban feltárják azt a szomorú „cirkulus viciosus"-t, melybe az ország gazdasági élete jutott. Ennek a helyzetnek kórtünetét az egyre gyorsulva rohanó infláció lázgörbéje mutatja. A lakóházakban bekövetkezett szörnyű pusztulás és a magánvagyon jelen­tékeny részének megsemmisülése szociális szempontból is megkövetelné a termelő­munkának és a helyreállításnak minél gyorsabb ütemű lebonyolítását. Ezzel szemben megbénítja a magyar gazdasági élet teljesítőképességét gazdasági erőforrásainak pusz­tulása, melyre vonatkozólag az üzemi épületkárok fentebb ismertetett adatai csak egy szektorból adnak képet. A magyarságnak tőke nélkül és megfogyatkozott ter­melőeszközökkel kell újra kezdenie azt, amit sok évtizedek építőmunkájával létre­hozott, hogy csak a háború előtti állapotot visszaállítsa. Bp. Szfőv. Stat. Hiv. iratai. 673—1946. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete f. hó 7-én d. e. 10 órára nagy­gyűlésre hívta össze Budapest és környéke összes pedagógusait, hogy együttesen követeljék a pedagógusok fizetésének rendezését. A Nemzeti Sportcsarnokban mint­egy 7000 pedagógus zsúfolódott össze. A nagygyűlés lefolyása izgalmas, sok közbe­szólással, időnként szavalókórussal tarkított volt. Megjelentek: a vallás- és közoktatásügyi minisztériumból dr. Keresztury Dezső miniszter, Tisztázat. 87. A budapesti és pestkörnyéki pedagógusok nagygyűlésen követelik anyagi helyzetük megjavítását 1946. május 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom