Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

'megbízottja vesz részt.

2 A Budapesti Nemzeti Bizottság főtitkárává dr. Gulácsy György budapesti lakost kinevezi és egyben megbízza a titkárság megszervezésével. A Budapesti Nemzeti Bizottság a székesfőváros felszabadított területén a hatalmat mindaddig gyakorolja, amíg azt a magyar kormány át nem veszi.

3 1/2.—1945. BNB. A Budapesti Nemzeti Bizottság Budapest székesfőváros polgármesterévé dr. Csorba János, volt országgyűlési képviselő, budapesti lakost kinevezi. 1/3.—1945. BNB. A Budapesti Nemzeti Bizottság a magyar államrendőrség budapesti főkapitányává Sólyom László, ny. százados, budapesti lakost kinevezi.

4 BNB határozatai 1945. Nyomtatvány. 4. A Budapesti Nemzeti Bizottság rendelete a közhivatali munka megkezdéséről és az ún. „zsidótörvények" hatályon kívül helyezésérőt 1945. január 21. Elrendeljük, hogy minden közhivatalnok azonnal jelenjék meg hivatalában és vegye fel munkáját. További intézkedésig főnök a rangidős. Ha a hivatalt szétbombázták, vagy ha más akadályoztatás esete forog fenn, a közhivatalnok rokonintézménynél, vagy a legközelebbi közhivatalban köteles jelentkezni. Budapesti Nemzeti Bizottság. * * * 2. A BNB első tagjainak teljes névsora nem ismeretes. A Szabadság 1945. január 24-i számának a BNB megalakulásáról szóló tudósítása szerint az ülés elnöke Tildy Zoltán volt, az MKP nevében Vas Zoltán, az SZDP részéről Bechtler Péter, a Nemzeti Parasztpárt nevében Darvas József, az FKgP képviselőjeként Nagy Ferenc szólalt fel. Darvas József kivételével ugyanezek a személyek írták alá Csorba János polgármesteri kinevezését is. A BNB operatív szerve a január 27-én kiküldött „ötös bizottság" volt, de már korábban is működött egy — a négy demokratikus párt és a szakszervezet képviselőjéből álló — szűkebbkörű testület. Mint az iratokból kitűnik, a január 28-án megalakult „Ötös bizottság" tagjai sem voltak állandók, a pártok többször változtatták delegáltjaikat. A BNB-ben a szakszervezet küldöttének részvétele kiváltotta az Ideiglenes Kormány jobbszárnyának tiltakozását. Miklós Béla miniszterelnök maga emelt szót a szakszervezet helyett a Polgári Demokrata Párt bevonása mellett. A BNB január 28-án foglalkozott a miniszterelnök állásfoglalásával és elutasította azt. A Polgári Demokrata Párt — amely szervezkedését a fővárosban később kezdte meg — csak március 8-a után kapott helyet a BNB-ben, de a szakszervezetek képviselői is tagjai maradtak. A szakszervezeteknek a BNB-ben való részvétele országos például szolgált. 3. A BNB számos, a kormány hatáskörébe tartozó szervezési, kinevezési jogkört is gyakorolt. Emiatt többször vita keletkezett a BNB és az Ideiglenes Nemzeti Kormány között (lásd a 28. és 44. számú iratot). 4. Sólyom László a fogadalmat 1945. február 24-én tette le a BNB előtt. A BNB a főváros helyettes főkapitányi teendőinek ellátásával Kádár Jánost bízta meg, aki ezt a tisztséget április 27-ig töltötte be. 1945. április 28-án alakult meg az MKP Budapesti Területi Bizottsága, amelynek titkárává Kádár Jánost választották.