Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

Ha megjön a vasszerkezet Győrből, minden készen áll, hogy elkezdjék a munkát. Várjuk a vasat. Közben esőstől jön a baj! Izgalmas olvasmányunk a vízállásjelentés. Megnőtt a Duna és kiont bennünket a mederpillérek állványairól, mint az ürgét. Nem tudjuk folytatni a munkát. A Duna most nagyobb úr lett, mint mi, meg akarja mutatni, hogy csak akkor bírunk vele, ha ő is akarja. Visszafelé haladunk. Kész állványainkat bontjuk a pillérekről, hogy megmentsük az árvíztől a drága anyagot. Október 29. Végre lement a nagy víz, hamar visszamegyünk az állványokkal és rajta, tovább! Betonozunk éjjel-nappal, be kell hozni a késedelmet, amit az árvíz okozott. A pesti vasszerkezeti gyárak már kiszállították a 28 méteres vasszerkezeteket, folyik a parton a szerelési munka. Az öreg Schmidt bácsi meg a kövér Popovits nyolc nap alatt összeszerelnek egy kész hidat. Délután végre megjött az első vagon Győrből, benne a nagy daru alkatrészei. Azonnal hozzákezdünk az összeszereléshez. Ezzel emeljük majd a híd részeit helyükre, hiszen egy-egy ilyen rész 40—50 mázsát nyom. November 7. Már 1500 emberrel dolgozunk. Időm fele azzal telik el, hogy bűnbánó arccal hallgatom a különböző sürgetőket, akik szerint nem dolgozunk semmit. Megérkezett a pesti 55 méteres vasszerkezet első küldeménye. Ma elkészült a budai oldalon is az első mederpÜlér. Fábián Jóska kitett magáért, de tanulhatott Kertész Zoltántól, aki a pesti pilléreket csinálta. November 8. Ez Ocsvár Rezső napja: madarat lehet vele fogatni. Tegnap lett kész a budai I. pillér, ma pedig Pesten a VI. pillér. Büszkén jelent immár öt kész pillért. Én csak annyit tudok, hogy három még hátra van a nyolcból. November 9. Ma szomorú gyásznapunk van. Szabó András kömlői kubikos a Dunába fulladt. Éjjel fejezte be a csoportjával a VI. pilléren a betonozást és a sötét esős hajnalon utolsónak jött ki az állásról. Társai csak egy sikoltást hallottak, egy csobbanást és a mentőcsónakok már nem találták. Fia is ott dolgozott, vele egy csoportban és tehetetlenül kellett néznie apja pusztulását. November 12. Hat pillér készen áll. Elkezdtük munkásaink között a bakancsok és ruhák kiosztását, amit a hídosztály szerzett számukra. Mindenki kap ezenkívül alsó fehérneműt és bekecset is. A pesti 57 méteres vasnyílás szerelése teljes erővel folyik. Styazny Ferenc és Bokor Jenő művezetők kitesznek magukért, be akarják hozni azt az időt, amit a gyárak késtek a vasanyaggal. A fatartók készítése is nekilendült. Malomsokyék és Szabókyék között folyik a verseny. November 17. Hét pillér elkészült, már csak egy hiányzik, de az is befejezés előtt van. Elkészült a parton az első 28 méteres vasnyílás is. A József Attila nevű 100 tonnás úszódaruval megfogtuk és bevittük egyenesen a helyére, a Dunában levő pillérekre. A gyönyörű látványnak rengeteg nézője volt Pesten is, Budán is. Megint balesetünk volt. Egy betonkavicsot rakodó hajó elsüllyedt, hat emberünk esett a jéghideg vízbe, de szerencsésen kimentettük őket. Egy liter forró pálinka, egy kis pihenés, azután dolgoztak tovább, pedig alig száradt meg a gúnyájuk. November 20. A második 28 méteres vasnyílást viszi helyére a daru. A győriek is teljesen elkészülnek 57 méteres tartójuk szerelésével. Nekikezdenek a hegesztésnek és a 78 méteres nyílás szerelésének. Még mindig lassan érkezik a vas Győrből. Malomsokyéknál már három fatartó kész, Szabókyéknál kettő, a budai oldalon. November 29. A pesti oldalon három fatartót visz be a József Attila egy nap alatt a helyére.