Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

Eleket sürgetem a tervekért: nem csodálom, hogy alig győzik a munkát, nehezebb körülmények között alig dolgozott még tervező mérnök, mint ők. Jól választott a hídosztály. Május 28. Hamar híre ment — hála a sajtónak —, hogy megindul a hídépítés. Egymásután jönnek a régi, tapasztalt emberek, szakmunkások, előmunkások. Fülöp Dezső, a fopallér, Mándi József előmunkás. Virág Mihály, Mezei Gábor, Jesse Antal, Dudás Béla, Nagy János és öccse, Laci, Kecse Zsigmond, Zákmai bácsi; úgy mászkálnak nyaktörő pallókon a Duna fölött, mintha ott születtek volna. Június 7. Végre már látszik valami. Egyelőre még nem felfelé építünk, hanem lefelé. Elkezdtük a pesti parti pillér alapásását. Ünnepi pillanat volt ez az első gödör. Az a legnehezebb munka, amivel lefelé megyünk a víz alá. Amikor „kint vagyunk a vízből", már megnyertük a csatát. Június 11. Tegnap résztvettem a Mérnök Szakszervezet ülésén. Dr. Barta József ismertette a magyar hidak állapotát és tennivalójukat. A vitában Kővágó József alpolgármester kijelentette: ha nem kezdjük el 15 nap múlva a cölöpverést, megtagadja magyar mérnök voltát. Csalódni fog az alpolgármester úr, de kellemesen. Már szereljük a cölöpverőt, már készülnek a cölöpök a csepeli Weiss Manfrédgyárban. Ma ugyanis fontos napunk van. Sikerült összekaparni annyi edényt, tűzhelyet és élelmet, hogy megindult az üzemi konyha. 280 emberünk van, de Vas polgármestertől 400 fő részére kérek élelmet. Látom, tudja, hogy becsapom, de hagyja magát. Ha meg lesz a konyha, meg lesz a négyszáz ember is. Éhesen pedig nem dolgozhatnak. Június 17. Megindult a cölöpverés. Nyolc nappal előbb, mint Kővágó kívánta. Tanácskozás a minisztérium hídosztályán. Ott van Széchy Károly, a hídosztály főnöke, a tervezők, Vajda Béla, a vállalat műszaki főnöke és jómagam. A süllyesztő vasbeton köpenyek állványairól van szó. Hiányzik a fa. Június 23. Megszerveztük a budai munkahelyet is. Már kialakultak a munkakörök. Ocsvár három ember helyett dolgozik. Kertész állandóan vitázik, végül mindig megcsinálja, amit kell. Csak ő tudja, hogyan. A budai munkahelyet Fábián Jóska veszi át. Mindig úgy néz rám, mintha bolond lennék, aki lehetetlent követel. De simán, szó nélkül keresztülvisz mindent. Magam anyagokért lótok-futok. Sikerült 1200 köbméter fát szereznünk és benzint a gépekbe. Úgy veszekedtem érte, mint egy csendőrőrmester. Június 27. Vas Zoltán kiverekedett húsz orosz tehergépkocsit a hídépítéshez, állandó szolgálatra. Ma meg is jöttek. Hozzuk a mederbe való acélcölöpöket. Tiszteletreméltó darabok. Darabja 15 méter hosszú és 9 mázsát nyom. Nagy Jancsi, a cölöpverők csoportvezetője, úgy simogatja szemével, mintha a babája lenne. Jönnek a gépek is. 1200 kilogrammos vaskossal verik majd a cölöpöt. Már készülnek a győri vagongyárban a nagy vasszerkezetek is. Július 3. Bevertük az első cölöpöt a Dunába. Ünnepi ebéd: bableves. De jó és elég. Munkáslétszámunk úgy nő, ahogy az élelemadagunk. Nagy szó ez ma, hogy enni is adunk. A közellátási minisztériumban már úgy ismernek, mint a rossz pénzt. Alig akarnak beengedni. De sohasem engednek el újabb élelmiszerkiutalás nélkül. Megjött az 1200 köbméter favétel első részlete. Be tudjuk fejezni a munkáslakásokat, eddig pihenni sem tudtak rendesen. A munka ragyogóan halad. Július 6. Mistéthék megkezdték a fanyílások tervezését. Hat fanyílás lesz, most 14 209