Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

venni a törvényhatósági életben, azóta állandóan, hétről-hétre előkerül az a kívánság, hogy végre meg kell tárgyalni az állammal, a kormánnyal az adómegoszlás kérdését. A főváros ne legyen kiszolgáltatva teljesen a változó és különféle koncepciókkal és tervekkel fellépő pénzügyi igazgatással való vonatkozásoknak. Ezen a területen ki kell emelni a szociáldemokratáknak azt a kívánságát a kormánnyal szemben, hogy az autonómiánk eleven hangoztatásával parallel, kérnünk és követelnünk kell a kormánnyal szemben a főváros számára a pénzügy területén is bizonyos autonómiát, bizonyos fokú pénzügyi autonómiát, azt a rendszert, amely a főváros fejlődése irányában céladók bevezetését a főváros részére megengedi. Ebbe a komplexumba tartozik az is, hogy várjuk a törvényhatóság első tisztviselője programmjának sorozatában az állásfoglalását a községesítés területén. Nem gondolok természetesen semmiféle radikális, gyökeresen való változtatásra, semmiféle forradalmi gesztusra, de a kérdéseket nagyon alaposan meg kell beszélni. Tudom, hogy a polgármester úr olyan párthoz tartozik, amely a magánkezdeményezés kiterjesztését, épségbentartását vallja. A kérdésről lehet vitatkozni, ha nem is ezekben a zűrzavaros napokban. De méltóztassék megengedni, hogy a kérdés vitatása megengedésének az alapján állva is sokszor kerülhet és sokszor került is az esztendők folyamán a főváros abba a helyzetbe, hogy az alkotmányos lépések betartásával hirtelen kellett volna a községesítés irányában dolgoznia. Hadd mutassak például arra, hogy a fővárosnak akkor, amikor a majdan mégis csak elkövetkezendő építkezések, sőt a javításos építkezések dolgában elöl kell járnia, fel kell készülnie a magánkezdeményezés alapján álló, például a téglagyárak esetleges magatartásával szemben való tennivaló-sorozatra. Úgy vélem, hogy a polgármester úr jól járna el, ha nemcsak a téglagyártás területén, hanem egyéb területen is már gondolkoznék amaz alternatívákon, amelyekre szükség lehet, hogy ha a főváros lakosságával szemben a magánkezdeményezés, a magántulajdon alapján álló kezdeményezés nem helyesen próbálna eljárni. Itt van például az élelmezés területén bekövetkező változások során való tennivalók között: a sertéshizlalás dolga, Nagytétényünknek megfelelő módon való értékesítése. Az élelmezés területére esik a nem ma, hanem esetleg holnap, vagy hónapok múlva megoldandó feladatok sorában a tejkezelés községi feladattá való nyilvánítása. Ugyanebbe a jövendő kérdéssorozatba tartozik a közlekedés területén a községesítés kiterjesztése, a dunai személyforgalom területén. Ugyanebbe a területbe tartozik ugyancsak a közlekedés területén, a székesfőváros állásfoglalása a személyszállítás községesítése folyamán, a taxiforgalom ügye és így tovább. A kérdésnek igen sok ága-boga van. Azért helyeselném, hogy ha a polgármester úr az egyik legközelebbi ülésen, akár a közigazgatási bizottság előtt, akár a törvényhatósági bizottság közgyűlésének plénuma előtt jelentkeznék a jövőre vonatkozó ilyen programmjával. (Helyeslés.) Mindezek előrebocsátásával van szerencsém bejelenteni, hogy a polgármester úrnak és a szakigazgatási ágak vezetőjének a jelentését tudomásul veszem. (Helyeslés.) Fővárosi Közlöny 1946. 5. sz.