Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

összesen ki vittünk Budapest utcáiról 5319 nagy vasúti vagon és 17 813 nagy szén­szállító vaskocsi szemetet és romot. Hatalmas munka folyt a megrongált épületek helyreállítása terén is. Májustól novemberig 10 000 épület tetőzetét állítottuk helyre. Folyamatban van 2500 tető helyreállítása. Ez az összes sérült tetők 65 százaléka. A még helyreállítandó tetők száma kereken 9000. A főváros tulajdonát képező házakban jelenleg 5800 épületben folyik a munka. A főváros utcáinak és útjainak mintegy 35 százaléka pusztult el az ostrom folyamán. Ennek mintegy 90 százalékát állítottuk helyre. Felkészültünk Budapest nagyvonalú újjáépítésére is. Újból háromszögeljük és felmérjük Budapestet, helyre­állítjuk a teljesen elpusztult teleknyilvántartást és folyamatosan munkába vesszük Budapest újjáépítésének tervét. Ha már — fájdalom — végigsújtott rajtunk a fasiszta háború, legalább az újjáépülő Budapest számolja fel a szük utcákat, az egészségtelen házakat, a fák és terek hiányát, középületeink és intézményeink elhanyagoltságát. Az újjáépítés terén jelentős eredményt értek el a B SZKRT vezetői és munkásai is. Májusban a B SZKRT naponként 301 539 utast szállított. Októberben elértük a napi 1 705 723 utasszámot, ami természetesen csak a sínhálózat kibővítésével és a kocsi­park növelésével volt fokozható. Májusban 394 kocsi volt üzemben, novemberben az üzemképes kocsik száma több, mint ezer. A békebelinek sokszorosára fokoztuk a BSZKRT teherszállítási forgalmát úgy, hogy ez ma Budapest újjáépítésének egyik legfontosabb terve. Berendezkedett a BSZKRT nagymennyiségű fa-, szén- és élelmi­szerszállításra is, amiből együttesen közel 7000 vagont szállított. Jelentősen kibővítettük a Községi Élelmiszerüzem működését. 1945 májusában 51 üzletet tartott az üzem nyitva, ma már 100 üzlet működik. Kibéreltük a Suppan Champignon Kultúrák budatétényi üzemét is, amely lekvárt, kompótot, szőlőcukrot gyárt és gombát termel. 2 Öt évi bérleti szerződést kötöttünk a Meinl Gyula Rt-vel 3 , amelynek 31 működő fiókja a Községi Élelmiszerüzem kebelén belül látja el a fő­város népeinek — sajnos — ma igen szerény élelmezését. Hatalmasan fokoztuk a Községi Kenyérgyár teljesítőképességét is, ami által májustól októberig napi 70 000 kilogrammos kenyértermelési többletet értünk el. 4 A lehetőségek határain belül a főváros szociálpolitikai problémáinak megoldá­sában is igyekeztünk eredményeket elérni. 1945 májusától októberig hatról tizenhá­romra emeltük az anya- és csecsemővédelmi intézetek számát, a kisdedotthonok 2. A Suppan-konzervgyárat az Elhagyott Javak Kormány biztossága utalta a főváros keze­lésébe. A főváros azonban az üzem ellátásához szükséges tőkét nem tudta biztosítani s így a gyár 1946-ban visszakerült az Elhagyott Javak Kormánybiztosságához. 3. A Meinl Gyula Kávébehozatali Rt. üzemi bizottsága 1945-ben a főváros segítségét kérte a vállalat üzembe helyezéséhez. A vállalat — amely bécsi érdekeltségű volt — a felszabadulás után gazdátlanul állt, gépi berendezése érintetlen maradt, de nyersanyag és forgótőke hiányában nem tudott dolgozni. A polgármester kérelmére az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a válla­latot a főváros rendelkezésére bocsátotta. A főváros és a Meinl cég közötti szerződés tervezete 1946. június 26-án került a törvényhatósági bizottság közgyűlésének napirendjére, amely vita után a szerződés megkötéséhez hozzájárult. 4. A Községi Kenyérgyár Százados-úti központi gyártelepe mellett 1945. augusztus 21-én Óbudán üzembehelyeztek egy fióktelepet napi 20 000 kg-os termeléssel. A Községi Kenyérgyár 1945-ben több mint tízmillió kilogramm kenyeret sütött az 1938. évi nyolc és fél millió kilogram­mal szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom