Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség felirata a kormányhoz a budapesti ifjúság helyzetéről

1 1945. október 24. Budapest ifjúsága nevében felirattal fordulunk az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz, az ország vezetőihez és az egész magyar társadalomhoz. Feliratunkban a főváros egész fiatalságának kérelmeit és javaslatait tolmácsoljuk, e lépésünkben a nélkülöző diákságot és a nyomorgó munkásifjúságot egyaránt magunk mögött tudjuk. Bajban van Nagy-Budapest ifjúsága. A háború pusztításai, a közellátás nehézségei és a pénzérték romlása következtében a fiatalok elvesztették lábuk alatt a talajt. Az ifjúmunkások tömegeinek nincsen megfelelő lakása, ellátása, ruhája, bérük olyan alacsony, hogy a napi kenyérszükséglet fedezésére is alig telik belőle. A diákság ablak, élelem és tüzelő nélkül néz a tél elébe, nincsenek könyvei, tanulása szinte elháríthatatlan anyagi akadályokba ütközik. A fagy és az éhség réme fenyegeti az egész ifjúságot. Az utcákon 30 ezer elhagyott, család- és otthonnélküli gyermek csatangol, s az otthontalan kóbor fiatalok száma egyre növekszik. Nélkülözésektől elvadítva bandákba tömörülnek s rablásból tartják fenn magukat: a legvigasztalanabb jövőnek néznek elébe. Az általános ínség közepette megint az ifjúság szenved a legjobban, ugyanaz az ifjúság, amelynek a háború folyamán is a legtöbb nyomorúság jutott osztályrészül. Az ifjúság már nem sokáig bírja ezt a nyomort. Jól tudja, hogy az ország maga is szegény és hogy a nép széles rétegei nélkülöznek, de szenvedései hovatovább elviselhetetlenekké válnak. A nemzetnek módot kell találnia arra, hogy ifjúságának az adott lehetőségek szerint segítséget nyújtson. Az ifjúság a nemzet jövője, s ezt a jövőt a pusztulás veszélye fenyegeti. A helyzet válságát kettős baj növeli. Egyik oldalon ott állnak a nyomorúság vámszedői, akik nem törődve a tömegek ínségével, csak a maguk hasznát tekintik, akik kivonják magukat a közös bajból, a közös építésből és ezzel fokozzák a nélkülözők elkeseredését. A másik oldalon ugyanazok állnak, akik országunkat egyszer már háborúba és a pusztulás szélére sodorták, s akik most a saját maguk okozta nyomor — és az ingyenélők felháborító magatartása — által előidézett elkeseredést igyekeznek kihasználni s a demokrácia ellen uszítják a fiatalokat. Ha a nemzet nem vigyáz, az ifjúság ismét az ő kezükbe kerül és elvész a demokrácia számára. Demokrácia nélkül oda a nemzet jövője, veszély fenyegeti tehát az egész országot, az egész hazát. A demokratikus kormánynak meg kell mentenie a haza jövőjét és fel kell karolnia az ifjúság sérelmeit. Feltárjuk tehát Budapest fiataljainak kérelmeit és javaslatait, és arra kérjük a kormányt, hogy minél előbb, minél alaposabban intézkedjék. Tudjuk, hogy a háború okozta ínséget egycsapásra nem lehet megváltoztatni, de különféle szükségmegoldásokkal a legsürgősebben enyhíteni kell az ifjúság nyo1. A MADISZ programja és felhívása 1945. február 18-án jelent meg a szegedi „Szabad Ifjúság"-ban, április 23-án alakult meg az országos vezetőség Budapesten. A MADISZ I. kongresszusa 1945. szeptember 13—15-én volt Budapesten.