Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

megszűntek a városban a közlekedési korlátozások (71), 1946. januárjában a munkások és mérnökök hősies küzdelme nyomán, jégzajlás közepette elkészült az első pillérekre épített Dunahíd: a Kossuth-híd (77), amely tartósan összekötötte a két városrészt. Az 1945—1946 telén jelentkező nehézségek jelentős mértékben összefüggtek a választási eredményeken felbátorodó burzsoázia gazdasági fronton megindított támadásával. A reakció tevékenysége nyomán növekedett az áruhiány és az ezzel járó spekuláció, az árszínvonal gyors ütemben emelkedett, a pénz vásárlóereje, a bérek tényleges értéke egyre csökkent. A demokrácia szilárd hívei, a kommunisták nem nézhették tétlenül a reakció előretörését, a dolgozók nélkülözéseit. A törvényhatósági bizottságban elhangzott felszólalások csak egy részét képezték az MKP által indított ellentámadásnak, amelynek kiinduló állomása a nagybudapesti pártértekezlet volt. A pártértekezlet határozata (74) sorra vette a népi demokrácia soron levő legfontosabb problémáit a köztársasági államforma megvalósításától a gazdasági helyzet megjavítására vonatkozó teendőkön keresztül a közigazgatás megtisztításáig. A követelések megvalósításáért Budapesten — csakúgy mint szerte az országban —• tömegmegmozdulások törtek fel. A tömegmozgalmak a dolgozók gazdasági helyzetének megjavítását és a reakciós szellemű köztisztviselők eltávolítását követelték. Február—márciusban a budapesti munkásság sztrájkokkal, tüntetésekkel fejezte ki elégedetlenségét (83b). Az ellentámadás során megélénkült a nemzeti bizottságok működése is és csatlakoztak a köztársaság megteremtéséért, a közigazgatás megtisztításáért megindult mozgalomhoz (76, 83a). Az 1946. március 5-én megalakult Baloldali Blokk a munkástömegek több százezres tüntetésére támaszkodva követeléseivel (83d) tisztulási, demokratizálási folyamatot indított el a jobboldali elemek gyűjtőhelyévé vált Kisgazdapártban. E folyamat jeleként a Kisgazdapárt több tagját kizárta, illetve visszahívta a parlamentből, valamint a törvényhatósági bizottságból (83e) és további harcra késztette a párt őszinte demokratikus elemeit a konzervatívburzsoá politikusokkal szemben (83g). A Baloldali Blokk tömegeinek nyomására a fővárosban is megkezdődött a közigazgatás létszámának csökkentése és megtisztítása (83c). Az igazolási eljárás után (81) a jobboldal megkísérelte ezt az újabb akciót is hatástalanítani. A szélsőjobboldal a törvényhatósági bizottságban egyértelműen szembe helyezkedett (83f) a B-listázással, amelyet végül a Kisgazdapárt jobboldalának — a Szociáldemokrata Párt ugyancsak egyes jobboldali vezetőinek támogatásával — a szakértelemre, illetve a stabilizáció előkészületeire történő hivatkozással sikerült a minimálisra csökkenteni (83h). A politikai küzdelmek más síkon is kiéleződtek. Még egy év sem választotta el Magyarországot a második világháború befejezésétől, a fasizmus vereségétől. Az 1946. év számos jelensége arra mutatott, hogy a fasizmusnak maradtak még hívei, akik utcai tüntetéssel (83b), nyílt szovjetellenes merénylettel (95b) adtak jelet létezésükről. A fiatal magyar népi demokrácia a népbírósági felelősségre vonástól (88, 104) a fasizmus szellemi maradványainak eltávolításáig (85) komoly erőfeszítéseket tett a múlt e súlyos fertőzésének teljes felszámolására. Különösen nagy figyelmet igyekezett fordítani a fiatalságra (95b). Nehezítette az ifjúság közötti munkát az iskolák súlyos állapota, amelyről szomorú képet festett a polgármester a pénzügy-